Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

146 Polgári perrendtartás 159—161. §§. rozatlan, figyelmet nem érdemel és igy az eladó által állított vételár beismertnek tekintendő. Curia 1890. május 8. 1435. k. sz. Gr. IV. 1103. Ha alperes a kereseti tényállításokat kifejezetten és világosan nem tagadta s a kereseti tényállításokkal ellenkező tényállításokat csak a viszonválaszban hozott fel s ezek ellen felperes kifogást nem emelt, ezen védekezés elkésettnek nem tekinthető, mert a viszonválaszban felhozott tényekkel alperesnek hallgatag beismerése visszavontnak tekintendő. 0. 1906. VI. 12. 726/905. Gl. XIII. 956. A bíróság a tényállást a perbeli adatok és a szolgáltatott bizonyítékok szabad mérlegelése alapján képződött meggyőződése szerint mindegyik perben önállóan és függetlenül tartozván megállapítani, a tényállás megalkotásánál fölhasználhatja/ugyan az ugyanazon peres felek közt lefolyt perben foglalt adatokat, de ezekhez kötve nincs és ugy a peres felek közt lefolyt korábbi perben az egyik fél által esetleg tett beismerés is, mint a jelen per szempontjából bíróságon kivüli beismerés, szintén szabad mérlegelésnek képezvén tárgyát, a bíróság belátásához képest figyelembe vehető vagy mellőzhető. Curia 1906. márcz. 31. I. G. 1905. Gl. XIII. 957. A bíróság nem köteles az általa nem érintett idegen nyelven kiállított és a perhez csatolt hivatalos iratoknak egész anyagát lefordíttatni, hanem eleget tett kötelességének azzal, hogy az iratok közül azokat, a melyekre a peres felek maguk súlyt helyeztek, tolmács által magyar nyelvre fordíttatta. C. 1905. decz. 18. G. 427. sz. Gl. XIII. 958. A felek által nem ismert gyorsirási jelekkel készült és aláirt gyorsiratot az 1868 :LIV. t.-cz. 167., 168. §-ait megfelelő okiratnak tekinteni nem lehet. Curia 1906. febr. 13. 3361/904. sz. Gl. XIII. 959. 161. §. Polgári perben tett beismerés nem ugyanazon felek között folytatott más perben bíróságon kivüli törvényszerű bizonyítékot képező beismerésnek nem tekinthető. Curia 1874. október 26-án 8002. sz. a. Gr. IV. 1104. A hagyatéki tárgyalás folytán történt beismerés vagy kijelentés, ha jogról való lemondást foglal magában, többé meg nem másítható s ennélfogva nem áll többé az ekként nyilatkozott félnek jogában — a fenti nyilatkozattól eltérőleg — az előbbi állapot vagy tények alapján oly jogokat, melyekről a hagyatéki tárgyalásnál tett nyilatkozata folytán lemondott, érvényesíteni. C. 1877. május 14-én 4441. sz. a. Gr. IV. 1105. Gl. VI. 889. A váltóbiróság előtt kötött egyezségben foglalt beismerés teljes bizonyítékul szolgál abban az esetben is, midőn a kereseti követelés alapjául szolgáló váltóbeli követelés behajtása végett, a váltó elévülése folytán, a polgári bíró előtt indíttatik per. Curia 1878. június 14-én 5965. sz. a. Gr. IV. 1106. Ha a felek a hagyatéki tárgyalásnál beismerik, s az jegyzőkönyvbe is vétetik, hogy az örökhagyó végrendeletétől eltérő egyezségre léptek, ezen egyezség érvényességét megtámadni nincsenek jogosítva. C. 1879. márczius 13-án 1009. sz. a. Gr. IV. 1107. Ha valamelyik fél egyik perben tanukép hallgattatván ki, vallomásában bizonyos örökösödési szerződést teljesen érvényesen létrejöttnek lenni állit, e vallomása nem szolgál akadályul arra, hogy a szerződés érvényét általa indítandó más perben meg ne támadhasson. Curia 1880. január 12-én 9960. sz. a. Gr. IV. 1108. Az ügyvédnek a végrehajtás foganatosítása alkalmával tett nyilatkozata perbeli beismerés minőségével nem bir, és mint nem az ügyféltől