Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

gálati bíróság 1904. május . 769/903. sz. Gr. X. 780. őn a hagyatéki leltár helyessége a peres felek mindegyike által el­ismertetik, az nemcsak az abban foglalt tételekre, hanem a hagya­téki vagyon jogi természetére nézve is bizonyitékul tekintendő. Curia 1875. április 6. 2308. sz. Gr. IV. 1094. Ha alperes beismeri a vásárlást, de tagadja, hogy hitelre vásárolt, vagy hogy a vételár egy részével akkor adós maradt volna, felperes tartozik bizonyítani, hogy alperes hátralékban van. Curia 1881. máj. 11. 214. sz. Gr. IV. 1095. Válóperben a félnek azon beisme­rése, hogy házasságtörést követett el, figyelembe nem vehető, mint­hogy ezen cselekmény a bünietö­törvény súlya alá esvén, beisme­rés által egymagában bizonyított­nak nem tekinthető. Curia 1885. június 9. 3139-, 1883. november 8-án 6482., 1885. ápr. 11-én 2114., 1885. márczius 5-én 629., 1885. márczius 11-én 798., 1885. október 14-én 5289. sz. a. Gr. IV. 1096. Az anyának azon beismerése, hngy a gyermek házasságon kívüli, a gyermeket a törvényes születété'ől egymagában meg nem fosztja. A gyermek törvényes születésének vélelme ellenében az atya az ál­tala való nemzés teljes lehetetlen­ségét tartozik igazolni, hogy a gyermek törvénytelen születése megállapittathassék. Curia 1890. január 16-án 3313/89., 1891. jan. 16-án 6274/90., 1889. október 29. 1716., 1890. febr. 19-én 8108/89-, 1888. április 11-én 8891/87., 1892. szeptember 9-én 113. sz. Gr. IV­1097. Az adóslevélbeli összeg kifizethetése végett kért fizetési halasztásban a kölcsönösszeg kézhezvételének be­ismerése is bennfoglaltatik. Curia 1891. január 9. 4308/90. sz. Gr. IV. 1098. Gl. VI. 887. A kit mint valamely czég tulajdono­sát támadnak meg keresettel, az meg nem jelenése esetén beismeri Tatics-Sándor: Döntvények III. azt, hogy ő azon czégnek tulajdo­nosa, minélfogva azon tény akkor is valónak tartandó, ha az Ítélet ezt tüzetesen ki nem fejezte. C. 1891. szeptember 30. 3355. sz. Gr. IV. 1099. Gl. VI. 886. A beismerés értelmezése. C. 1888. jun. 26. 590. Gl. VI". 884. 159. §. Ha alperes viszonkeresetében felpe­res követeléséből a viszonkerese­tileg megítéltetni kért összeget leszámittatni kéri, e ténye foly­tán a felperesi követelés beisme­rőnek lévén tekintendő, e beisme­rése alapján elmarasztalandó, ha­bár a felperesi követelés ellen be­adott további perirataiban e köve­telés fennállását tagadta. C- 1874. október 22. 7689. sz. Gr. IV. 1100. Ha felperes keresetében csak azt ál­lítja, hogy alperes által megígérve lett, hogy a famennyiség értéké­nek megfelelő kárpótlást fog ré­szére kiszolgáltatni, az azonban, hogy a kárpótlási Ígéret tartal­mára, teljesítésének módjára és a kárpótlási összegre nézve a felek között közös megállapodás jött volna létre, vagy hogy az ígéret csak el is fogadtatott volna, nem is állíttatik, akkor alperest, an­nak a hallgatag beismerésére ala­pított indoknál fogva, a kereseti erdőfa becsértékében elmarasz­talni nem lehet. Curia 1881. jan. 26. 12.665. sz. Gr. IV. 1101. Beismertnek tekintendő az aláírás valódisága az azt tagadó alperes­nek tanuk által bizonyított ama ténye által, hogy a névaláírásá­val ellátott váltót személyesen vitte a pénzintézethez, ott ezt rendezte, az esedékes kamatokat is fizette s névaláírását akkor sem kifogásolta. Curia 609/87. sz. Gr. IV. 1102. Gl. VI. 885. Ha a vevő a vétel létrejöttét beis­meri a nélkül, hogy a vételár ösz­szegét tüzetesen előadná, akkor azon általános tagadása, hogy az nem az eladó által állított összeg­ben állapíttatott meg, mint hatá­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom