Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
Nov. 14. §. Sem a sommás eljárásról rendelkező 1893: XVIII. t.-cz., sem az 1868: LIV. és az 1881: LIX. t.-cz. nem tartalmaznak oly rendelkezést, mely a különben sommás eljárásra tartozó ügyeknek rendes peruton való tárgyalását és elintézését feltétlenül kizárná. Curia 1899. jun. 21. 519. sz. Gr. IV. 983. Gl. VI. 792. A sommás eljárásra tartozó ügynek a rendes eljárásra áttétele. Sz. 1892. máj. 11. 7442/91. Gl. VI. 791. Az 1881: LIX. t.-cz. 14. §-a nem a peres felekre, hanem az eljáró biróságokra nézve az eljárás folyama alatt tartalmaz intézkedést, és nem azt rendeli, hogy a törv. által sommás eljárásra utasitott kereseteket rendes peruton érvényesiteni nem lehet, hanem csak azt, hogy ilynemű pereket áttenni nem lehet. C. 1891. szept. 22. 6128. és 1891. szept. 9. 4311. sz. Gl. VI. 793. A sommás perut kizárólagos voltának hiányában csak kifogás utján érvényesíthető az a pergátló kifogás, hogy valamely per rendes ügyutra nem tartozik, a makacssági itélet ellen beadott felebbezésben felhozott ily irányú kifogás tehát figyelembe nem vehető. C. 1904. jan. 26. 5225/903. sz. a. Gr. X. 778. Nov. 16. §. A birói illetékesség megállapitása végett vagy az ellen felhozott körülményeknek eskü általi bizonyítása meg nem engedhető. Semmitöszék 1869. aug. 28. 1084. sz. a. Gr. IV. 984. Miután a kir. törvényszékek illetékessége az 1871: XXXI. t.-cz. 18. §-a által az úrbéri, tagositási és arányositási ügyekre is kiterjesztetett s e szerint ugyanazon birtokbiróság itél az úrbéri és a polgári ügyekben, a törvényszék illetősége ellen az ügy természete miatt emelt kifogásnak helye nincs, de miután úrbéri ügyekben külön eljárás létezik, az a kifogás, hogy az ügy úrbéri útra tartozik, s ekként úrbéri eljárás szerint intézendő el, vaTaticB-Sándor: Döntvények III. lamint az eme kifogás felett hozott határozat ellen a törvényszabta jogorvoslatok érvényesithetők. Semmitöszék 1872. jun. 27. 6838. sz. a. Gr. IV. 985. Gl. VI. 794. Az ujitott perben az alapperben eljárt bíróság illetékessége elleni kifogások nem érvényesithetők. Semmitöszék 1873. ápr. 25. 5086. sz. a. Gr. IV. 986. Birói hatáskör kérdésében pótesküvel bizonyításnak helye nincsen. Bpesti tábla 1882. jan. 16. 9. k. sz. a. Gr. IV. 987. Az illetékességi kérdésnek eldöntése eskütől nem tételezhető fel, mert eskü csak végitéletben átélhető meg. Bpesti kir. tábla 58.278/87. sz. a. Gr. IV. 988. A per felvételére személyesen megjelent fél a pertárnok által ügyvédvallásra utasíttatván, az annak nevében az ujabbi perfelvételi határidőben beadott illetőségi kifogás — figyelemmel a perrendtart. 87. §-ára — nem tekinthető elkésettnek. Budapesti tábla 6592/87. sz. a. Gr. IV. 989. Gl. VI. 796. Oly határozat, melylyel nem a per érdeme, hanem kizárólag a hirói hatáskör és illetékesség kérdése döntetik el, nem itélet, hanem végzés alakjában hozandó meg. C. 1891. szept. 16. 3074. sz. a. Gr. IV. 990. Az illetékesség megállapitása esetében a költség iránti intézkedés a végitéletre tartandó fenn. C. 1892. jan. 12. 8028. sz. a. Gr. IV. 991. Az illetékesség kérdésében alperes mint ügyvesztes terhére megállapított költsége, függetlenül a per érdemének kimenetelétől, alperest terheli és igy semminemű czimen az érdemleges ítélettel felperes ellenében meg nem állapitható. C. 1893. jun. 8. 1032. Gr. IV. 992. Annak a kérelemnek, hogy alperes az eredeti okirat felmutatására köteleztessék, az illetékességi tárgyalás során helye nincsen. Bpesti kir. tábla 1904. decz. 7. 3156/904. sz. a. Gr. X. 779. Az illetékesség kérdése, az ügy érdemétől elkülönítve, előzőleg lévén tárgyalandó és eldöntendő, az ezen el9
