Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

130 Polgári perrendtartás 100—102. §§. járás körül felmerült költségek is, mint ezzel összefüggésben állók, az illetékesség kérdésében hozott külör végzéssel döntendök el és azok felett a határozat az ügy érdemi eldönté­séig már azért sem halasztható, mert ezekre a költségekre az ügy ér­demi eldöntése befolyást nem gya­korolhat. Bnesti tábla 1899. szept. 27. 2086. sz. a. Gr. IV. 993. lia a hatáskör és a helyi illetőség el­len kifogás tétetik, első sorban a he­lyi illetőség- kérdése birálandó el. B. 3824/82. sz. Gl. VI. 795. Oly esetben, midőn abp. meg- nem je­lenése miatt hozott Ítélet igazolás folytán hatályon kivül helyeztetett, alp. az igazolási tárgyalás befeje­zése után még teljes joghatálylyal megteheti a birói illetőség elleni ki­fogást. B. 1885. máj. 27. 1633. sz. Gl. VI. 797. 100. §. Az 1840: XV. t-cz. II. r. 201. §-a sze­rinti szünnapra (ez esetben vasár­nap) kitűzött tárgyalás elmulasztása a perrendtartás 111. §-a alkalmazá­sát maga után nem vonhatja, hanem ujabb tárgyalási határnap tűzendő ki. Semmitőszék 1875. febr. 19. Gr. IV. 994. Gl. VI. 799. Az egyedüli sürgősség esetét kivéve, vallásának ünnepén senki megjele­nésre biróság elébe nem idéztethetik, •minthogy pedig az alperes megidéz­tetése ily sürgősség bizonyitott esete nélkül 1887. november 26. napján, szombatra esett, ez okból kimaradása véletlennek volt kimondandó s az elsőbirósági itélet hatályon kivül he­lyezése mellett az igazolási kórelem­nek helyt adni s az elsőbiróságot az ügy érdemében szabályszerű eljá­rásra utasitani kellett. Bpesti tábla 1888. márcz. 8. 1277. sz. a. Gr. IV. 995. Gl. VI. 801. A meg nem jelenés folytán marasztaló itélet ellen alperes az alapon, hogy ünnepnapjára idéztetett, holott az eset sürgős nem volt, sem perorvos­lattal, sem igazolással nem élhet. Bpesti tábla 1889. szept. 23-iki váltó­tanácsi megállapodás. Gr. IV. 996. Az igazolási kérelemnek hely adandó, ha alperes a kereset tárgyalására ki­tűzött határnapon azért nem jelent meg, mert vallásának ünnepén (zsi­dók húsvétján) sürgős ok nélkül idéztetett. Szegedi tábla 1892. aug 22-én 7354. sz. a. Gr. IV. 997. Igaz ugyan, hogy a perrendtartás 100. §-a szerint, sürgős eseteket kivéve, senki sem idéztethetik megjelenésre vall nak ünnepén, de minthogy ezen §. szerint az ilyen idézés elren­delése ellen perorvoslatnak helye nincs és igy maga az a körülmény, hogy alperes vallásának ünnepén idéztetett, az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §-ának f) pontja értelmében az Íté­letnek megsemmisitésére okul nem szolgálhat, ugyanazért az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helyben­hagyni kellett. Szegedi tábla 1893. márcz. 10. 722. sz. a. Gr. IV. 998. Gl. VI. 800. Az 1898: V. .t.-cz. által április havának nemzeti ünneppé nyilvánitott 11-ik napjára a jogcselekvényeknek e napra eső teljesitése tekintetében a vasárnapok és közönséges ünnep­napokra mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok alkalmazan­dók. Curia 1900. márcz. 16-án ho­zott 69. sz. teljes ülési döntvénye. Gr. IV. 999. Az 1898. évi V. t.-cz. által április ha­vának nemzeti ünneppé nyilvánított 11-ik napjára a jogcselekvényeknek e napra eső teljesitése tekintetében a vasárnapok és közönséges ünnep­napokra fennálló jogszabályok al: kalmazandók. C. 1900. márcz. 23. I. G. 231/99. Gl. VI. 798. 101., 102. §. Oly per előadása, mely a perrendtar­tás 102. §-ának megfelelőleg kifüg­gesztve nem volt, nyilvánosnak nem tekinthető s ennélfogva az ily elő­adás alapján hozott határozat is sem­mis. Semmitőszék 1870. május 20. 2676. sz. a. Gr. IV. 1000. Gl. VI. 802. Az a körülmény, hogy az elsőbiróság a zárlat elrendelése ellen beadott ki­fogások felett tárgyalás után ez iránt nem nyilvános ülésben határo­zott, semmiségi okot nem képez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom