Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

a 28 Polgári perrendtartás 90—92. és 94. §§. Az 1868 :LIV. t.-cz. 89. §-a értelmében bemutatandó ügyvédi meghatalmazásnak minden kétséget kizáróan arra a perre vonatkozóan kiállitottnak kell lenni, amely per ennek a megbizásnak az alapján megindittatott. Minthogy a hagyatéki iratok közül kivett és utólag B) alatt bemutatott meghatalmazás szövegéből csak az tűnik ki, hogy az a megbizó fél apjának a hagyatéki ügyében való eljárásra adatott és minthogy ekként ez az okirat nem foglal magában megbízást arra nézve is, hogy a megbízott ügyvéd ennek a meghatalmazásnak az alapján érintett hagyatéki ügyből folyó örökösödési pert is megindíthassa: helyesen itélt az elsőbiróság, midőn a felebbező ügyvédet a B) alatti meghatalmazás alapján a jelen per megindítására feljogosítottnak nem tekiny tette. C. 1907. jan. 8. 7805/905. sz. Gl. XIV. 500. 90. §. A megyei tiszti főügyész, tekintettel az 1874: XXXIV. t.-ez. 50. §-ának c) pontjára és az 1886: XXI. t.-cz. 70. §-ára, a pártfogó ügyviteli teendők alól felmentését jogosan kérelmezheti. C. 1892. jan. 28. 11. sz. a. Gr. IV. 974. Az illetéki díjjegyzék 85. tétele 12. a), b), c) pontjai szerint a bélyegfeljegyzés mellett való perelhetésre csak az bir jogosultsággal, aki az illetékes hatóság által kiállitott s a lelkész aláírásával is ellátott bizonyitványnyal kimutatja, hogy birtoka, tőkepénze, munkálkodása és szolgálata után nem bir nagyobb jövedelmet, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám és hogy a bélyegmentességet minő ügyben igényli. Kolozsvári tábla 1896. augusztus 12. 2304. sz. a. Gr. IV. 975. Gl. VI. 786. Annak elhatározása, hogy a szegény^ jogon perlekedő által nem adott bélyeg és Ítéleti illeték mely esetben melyik peres fél által térítendő meg a kir. kincstárnak, nem a birói hatáskörbe, hanem a pénzügyi hatóságok hatáskörébe tartozik. C. 1899. decz. 9. G. 456. sz. F. V. k. 208. 1 Gr. IV. 976. Gl. VI. 789. Az a körülmény, hogy a bélyegmentességet alperes nem az elsőbiróságnál, hanem a felebbezési biróságnál kérelmezte, az eljárásnak, jelesen a tárgyalási és jogorvoslati rendszernek, az 1893: XVIII. t.-cz. által tett változtatása következtében az az iránti kérelem megtagadására indokul nem szolgálhat. C. 1901. decz. 6. H. 36. G. VII. k. 189. 1. Gr. IT. 977. Gl. VI. 787. 91., 92, §. A törvényszék minden esetre s ekként akkor is, ha a perrendtartás szerint sommás eljárás alá tartozó ügyre nézve küldetik ki, a perrendtartás 92. §-ában előszabott rendes eljárás szerint köteles eljárni. Semmitőszék 1871. okt. 20. 11.842. sz. a. Gr. IV. 978. Hivatalból semmiséget képez, ha telekkönyvi kiigazítási peres ügyekben szóbeli kereset elfogadtatik, e a felek szóbeli nyilatkozatai jegyzőkönyvbe vétetnek; vagy ha a felek által külön tárgyaltatni kivánt különböző kiigazítási keresetek a bíróság által együttesen lettek tárgyalva s elintézve. Semmitőszék 1878. aug. 13. 16.169. sz. a. Gr. IV. 979. A nemesi és ehhez hasonló oklevelek kiadatása iránti keresetek rendes eljárás utján eszközölhetők. Semmitőszék 1880. jan. 14. 32. sz. a. Gr. IV. 980. 94. §. A birói hatáskör a keresetlevélben felvett alapon bírálandó el és annak megvitatása s elbírálása, hogy a kereseti kérelem alapjául felhozott tények valók-e, a per érdemére tartozik. C. 1887. augusztus 25. 865. sz. a. Gr. IV. 981. A bírói hatáskör megállapításánál a kereset főtárgya lévén irányadó, a mellékkövetelés azon eljárás alá tartozik, amely szerint a főkövetelés elbírálandó. C. 1888. okt. 19. 8328. sz. a. Gr. IV. 982.