Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

8 Polgári perrendtartás 8. §. lelösség a fegyelmi határozatban már bizonyos számszerűleg meghatározott összegre állapíttatott meg. C. 1901. decz. 30. G. 465. sz. G. VII. k. 244. 1. Gr. IV. 46. Gl. VI. 239. Annak elbirálása, hogy katonai szolgálat közben az elöljáró tiszt részéről alantasaival szemben elkövetett valamely cselekmény jogellenesnél?; tekintendő-e vagy sem, nem a polgári bíróságnak, hanem az illető katonai hatóságnak hatásköréhez tartozik, a mely azt a tényleges katonai szolgálatban álló egyénekre nézve fennálló katonai szabályok alapján bírálja el. Ha az illetékes katonai hatóság egy ilyen cselekményt vizsgálat tárgyává tett és kimondotta azt, hogy a cselekmény a fennálló katonai szabályok alapján jogellenesnek nem tekinthető, a polgári bíróságok előtt érvényesíthető magánjogi igény még abban az esetben sem származik, ha a szerencsétlenül járt alantas munkaképtelenségét csakugyan a szóban forgó cselekmény idézte elő. C. 1902. decz. 24. 4569. Gr. IV. 47. Ha a községi elöljáróságnak mint a kincstár közegének az adóvégrehajtás alkalmával elkövetett szabálytalanságát a kir. pénzügyigazgatóság már megállapította, az általános jogelvek alapján annak magánjogi mérlegelése és elbirálása, hogy a kérdéses szabálytalan eljárás által okoztatott-e kár és ha igen, a kár összegének megállapítása ée hogy ezért alperes felelősséggel tartozik-e, mint magánjogi kártérítési igény, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. C. 1903. június 30. 5118. sz. Gr. IV. 48. Nem létezik olyan törvényes jogszabály, mely a miniszterileg feloldott községi szabályrendelet alapján beszedett köztartozás fhusszemledij) visszafizetése iránti kereseteket a polgári bíróság hatáskörébe utalná; az ilyen kereset elbírálása a bíróság hatáskörébe nem tartozik. Budapesti ítélőtábla 1903. október 6. G. 134. sz. Gr. IV. 49. Községi jegyzői tiszti működésből eredő járandóság első sorban közigazgatási uton érvényesítendő. C. 1891. július 7. 5003. sz. a. Gr. IV. 50. A fegyelmi uton állásától jogerejüleg elmozdított volt körjegyző a fegyelmi vizsgálat tartama alatt visszatartott lakbér illetményét, ha a közigazgatási utat sikertelenül megkisérlette, a törvény rendes utján érvényesítheti. C. 1893. június 26. 4071.'sz. Gr. IV. 51. Gl. VI. 229. A kereset nem a folyó jegyzői fizetésnek behajtására, hanem a községnek a jegyzőt állítólag megillető, de megtagadott hátralékos jegyzői fizetésben való elmarasztalására irányulván, ennek a kérdésnek eldöntése a polgári perutra tartozik. C. 1895. jul. 2. 5306. sz. Gr. IV. 52. Gl. VI. 230. A zárlatnak tékozlás miatt leendő elrendelése a polgári bíróságok, nem pedig a közigazgatási hatóságok illetőségéhez tartozik. Semmitőszék 1871. jun. 15. 6489. sz. a. Gr. IV. 53. Távollevők vagyonának kezelésére gondnokot az árvaszék nevezvén ki: a távollevő ingatlanainak haszonbérbe adása iránt is a/ árvaszék van hivatva határozni. Semmitöszék 1873. jul. 30. 11.653. sz. a. Gr. IV. 54. Az árvaszéki utalványok érvényesítése, ha a közgyám az utalványozott összeg kifizetését megtagadja, közigazgatási uton keresendő. Semmitőszék 1878. július 12. 12.466. sz. a. Gr. IV. 55. Gl. VI. 277. Annak bírálata, hogy a községi közgyám a kezelt árvapénzeknek a megyei pénztárba leendő befizetésére kötelezendő-e, a birói hatáskörbe tartozik. Semmitőszék 1879. április 11. 7755. sz. a. Gr. IV. 56. Azok a keresetek, melyek a volt közgyám ebbeli hivatala megszűnte után, mint magánszemély ellen, saját cselekvéséből felmerülő és saját vagyonát érintő felelősségé-