Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 8. 5volt, ha végül az elöljáróság szándékosan vagy vétkes gondatlansággal járt el. C. 1891. május 6. 7673. sz. Gr. IV. 37. Gl. VI. 236. Ha a községi végrehajtó dijaiért a községi birót mint magánszemélyt perli be személyesen vállalt kötelezettség alapján, a kereset elbirálása birói útra tartozik. Curia 1891. szept. 29. 2702. sz. Gr. IV. 38. Az 1879 :XXXI. t.-cz. 40. §-a értelmében a felesketett erdőőrök szolgálatukban közbiztonsági közegeknek tekintendők. Ennélfogva azok szolgálati minősége nem cselédi, hanem közbiztonsági szolgálat jellegével bir; reájuk az 1876:XIII. törvényczikknek rendelkezései nem alkalmazhatók és a szolgálati viszonyukból eredő követelések iránti eljárás a biróságok hatásköréhez tartozik. C. 1893. január 18. 3114. sz. Gr. IV. 39. Altalános jogszabály, hogy minden vagyonjogi követelés, amelynek érvényesítését a törvény külön hatóság elé nem utasitja, a rendes, vagyis birói uton érvényesíthető. Tekintve pedig, hogy az 1876 :XIV. t.-cz. az ebben megjelölt közigazgatási hatóságok eljárása által okozott károknak közigazgatási uton leendő érvényesítése iránt nem tartalmaz rendelkezést, az ily kártérítési kereset birói útra tartozik. C. 1896. augusztus 18. 4331. sz. Gr. IV. 40. Gl. VI. 241. A színházi fegyelmi, mint külön bíróságnak ama határozatait, melyekben büntetésül vagyoni hátrány rovatik ki, a rendes bíróság nem érdemi, csakis alaki sérelmek szempontjából teheti bírálat tárgyává. C. 1899. augusztus 30. I. G. 214. sz. Gr, IV. 41. A fegyelmi hatóság tényleges jogszerű gyakorlásának a hatálya az, hogy annak magánjogi következményei megbirálásánál a rendes bíróság az illetékes fegyelmi hatóságnak elhatározási körébe eső tényeknek valóságát és a lefolyt fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés mérvét nincs jogosítva felülvizsgálni, hanem elbírálása koréba csak az a kérdés tartozik, hogy a fegyelmi határozattal megállapított cselekmények olyan természetüek-e, a melyek a fegyehnileg büntetettre nézve, a fennálló szerződési viszonynál fogva, maguk után vonják-e a magánjogi igényeknek elvesztését? C. 1899. november 11. G. 381. sz. F. V. k. 155. 1. Gr. IV. 42. A közigazgatási tisztviselők elleni kártérítési igény érvényesítése, a fegelmi eljárás előzetes megindításától, vagy pedig a vagyoni felelősségnek fegyelmi uton való megállapításától függetlenül, a közpolgári bíróság hatáskörébe tartozik. Curia 1900. decz. 29. I. H. 44. sz. G. VI. k. 324. 1. Gr. IV. 43. Gl. VI. 235. A rendes bíróság az alkalmazott illetékes fegyelmi hatóságának elhatározási körébe eső tények valóságát és a kiszabott fegyelmi büntetés mérvét felülvizsgálni jogosítva nincsen, hanem a rendes bíróság elbírálási jogkörébe egyedül az a kérdés tartozhat, vájjon a hivatalától elmozdított terhére rótt cselekmények olyan természetüek-e, melyek a nyugdíj szabályzat értelmében a nyugdíjigény elvesztését vonhatják-e maguk után. C. 1901. nov. 19. 220. sz. Gr. IV. 44. Az állami tisztviselőnek a törvény alapján járó illetményeire vonatkozó vitás kérdéseknek megbirálása a biróságok hatáskörébe nem tartozik. C. 1901. nov. 19. 6609. sz. Gr. IV. 45. Gl. VI. 222. Az 1886 rXXII. t.-cz. 95. §-ának abból a rendelkezéséből folyóan, hogy a közigazgatási tisztviselők ellen, a vagyoni felelősség megállapítása esetén, a kártérítési kereset a rendes bíróság előtt indítható, az következik, hogy a vagyoni felelősségnek érintetlen hagyása mellett a bíróság feladata mindazokat a körülményeket megállapítani, melyekből a kártérítés és a kár mennyisége függ, vagyis, hogy a fegyelmileg sújtott cselekményből vagy mulasztásból minő tényleges kár származott és ebben a bíróságot az a szempont nem gátolhatja, hogy a vagyoni fe-