Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Novella 9—10. Hl ily esetekben szavatosságra hivatkozásnak helye nincs. Semmitőszék 1896. jul. 27. 466. sz. a. Gr. IV. 815. Gl. VI. 669. Rendes perben a perbehivott szavatos, mennyiben a szavatossági kötelezettséget el nem ismeri, a főper menetelére be nem folyhat s ekként a főperben valamely perirat beadására al- és felperes által kölcsönösen engedélyezett halasztást ellenzésével nem korlátozhatja. Semmitőszék 1872. április 8. 4727. sz. a. Gr. IV. 816. Szavatossági alkeresettel érvényesitett szavatossági' kötelezettség ellen kifogás tétetvén: a szavatosság kérdése a főperben hozott közös Ítéletben szabályszerüleg nyer megoldást. Semmitőszék 1879. április 22. 7787. sz. a. Gr. IV. 817. Abból, hogy a követelés átruházása következtében az engedményező a követelés valódisága s behajthatósága iránt az engedményes hitelezőnek szavatossággal tartozik, annak az adósok irányában való szavatossági kötelezettsége azért nem következik. Semmitőszék 1879. szept. 16. 14.928. sz. a. Gr. IV. 818. Az a körülmény, hogy a felperes az egyenes adós örököseit perbe nem idézte, érdemleges kifogás alapjául szolgálhat ugyan, de alpereseket, kik mint az egyenes' adósért jótállást vállalt készfizető kezes örökösei vonattak perbe, nem jogosítja arra, hogy az egyenes adós örököseit mint szavatosokat perbe idézzék. Semmitőszék 1879. decz. 29. 22.164. sz. a. Gr. IV. 819. Gl. VI. 670. Szavatossági kötelezettség nem forog fenn, ha az illető az adósra nem ruházott át oly dolgot, joogt vagy követelést, melyben utóbbit harmadik személyek igénye ellenében megvédeni, fentartani vagy különben kártalanitani tartoznék. Curia 1880. febr. 14. 11.113. sz. a. Gr. IV. 820. Ingatlan tulajdona iránti perben az, hogy felperes jogelődétől a kereseti ingatlant telekkönyvön kivül megszerezte, a jogelőd perbevonása nélkül is elbirálható. C. 1883. okt. 29. 4980. sz. a. Gr. IV. 821. Az a körülmény, hogy az elsőbiróság alperes perbehivási kérelmének teljesitését elmulasztotta, szabálytalanságot képez ugyan, azonban a másodbiróság a szabálytalanság pótlását nem rendeli el akkor, ha a keresetet nyilván alaptalannak találja s ily helyzetben a további költségre alkalmat szolgáltató pótló eljárás czéltalan. 0. 1888. jul. 31. 6469. sz. a. Gr. IV. 822. Gl. VI. 667. A perbehivott és felperes közti jogviszonynak eldöntése mellőzendő. C. 1889. nov. 27. 1176. sz. a. Gr. IV. 823. Gl. VI. 674. A perbehivott szavatos, ha a pert a perbehivóval közösen folytatja, az ügy érdemében hozott és neki is kézbesítendő itélet ellen önállóan, a perbehivó hozzájárulása nélkül, felebbezéssel élhet. C. 1890. nov. 28. 9673. sz. a. és 1899. aug. 29. 211. sz. a. Gr. IV. 824. Gl. VI. 673. A perbehivott által felhívott tanuk járandóságának, valamint a perben felmerült tolmácsdijnak előlegezésére is a perbehivó kötelezendő, az i a kérdés pedig, hogy a perbehivott költségei megtérítését a perbehivótól követelheti-e, a perben el nem dönthető. Bpesti ítélőtábla 1891. szept. 2. 20.198. sz. Gr. IV. 825. Gl. VI. 675. Perbe hívható az is, aki ezelőtt már tanúképpen kihallgattatott. Budapesti tábla 1893. május 3. 4253. sz. a. Gr. IV. 826. Gl. VI. 668. Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a tárgyalás folyamán a keresetnek addig perben nem álló személyekre azok utólagos perbevonása mellett való kiterjesztése csak azokban az esetekben engedhető meg, melyekben a per érdeme, az utólag perbe idéztetni kért személyek perben állása nélkül el nem dönthető. C. 1904. május 5. G. 745/903. sz. Gr. X. 776. A perbehivott a pernek csak abban az állásában léphet be a perbe,