Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

112 Novella 9 amelyben azt a perbehivás idején találja; tehát a periratok váltását, illetve a perbeszédek beiktatását illetőleg a perbehivóval egy tekintet alá esik és igy reá is a perbehivóra nézve kitűzött határnapok kötelezők. Budapesti tábla . 1896. márcz. 24. 766. sz. Gr. IV. 827. Gl. VI. 672. Ha a szavatos elvállalja a perbehivó védelmét, ugy a perbehivó pertársává vált és igényelheti költségeinek a megtéritését attól a féltől, aki az ő védekezése folytán pervesztes lett. C. 1896. nov. 5. 209. sz. a. Gr. IV. 828. Annak, hogy a perbehivott a perbehivó védelmét elvállalja, az 1881. évi LIX. t.-ez. 10. §-a szerint csak az a következménye, hogy a perbehivott a perbehivóval közösen folytatja a pert. de a perbehivónak pertársává nem lesz. Pécsi tábla 1899. márcz. 13. G. 14. sz. a. Gr. IV. 829. Gl. VI. 671. A közvetlen adós ellen inditott perbe vonatkozó kezes az állandó gyakorlat szerint ahhoz a feltételhez kötötten is marasztalható, hogy felp. a követelésnek a közvetlen adóstól való behajthatatlanságát kimutassa. 0. 1901. I. G. 314. sz. Gl. VI. 664. L. m. C. 1902. márcz. 24. 2496/901. Gl. VI. 665. K. 1899. márcz. 18. G. 12. Gl. VI. 666. A szavatos, aki alp.-nek perbehivása folytán önként avatkozott a perbe, az alp. érdekében önként elvállalt védelemből felmerült költségének megtéritését felp.-től törvényszerűen nem követelheti. B. 1902. jun. 26. I. G. 102. Gl. VI. 676. A perbehivott szavatosok a felp. ellenfelének tekinthetők nem lévén, felp. ezekkel szemben pervesztesnek nem tekinthető és ez által külön felszámitott költséget ezeknek megtériteni nem tartozik és az a kérdés, hogy a perbehivottak felmerült költségüknek megtéritését a perbehivóktól követelhetik-e, ebben a perben el nem dönthető. P. 1899. márcz. 13. 1899. G. 14. Gl. VI. 677. A felebbezési biróság nem sértett meg semmiféle jogszabályt az által, hogy az alp. részéről is perbehivott szavatosnak, ki a felebbezési tárgyaláson alp. védelmét elvállalva, a pert alp.-el közösen folytatta és igy alp.-nek pertársává lett, felebbezési tárgyalási költségében, mely az alp.-i védelem költségéhez tartozik, az alp.-nek okozott költség fizetésére kötelezett pervesztes felp.-eket marasztalta. B. 1898. jun. 24., II. G. 44. és 1899. ápr. 20. II. G. 31. sz. Gl. VI. 678. Alperesnek helytelen képviselet mellett történt perbeidéztetése esetében nem a kereset Ítélettel való elutasításának, hanem az eljárás végzésileg leendő beállításának van helye. Semmitöszék 1873. márcz. 6. 2167. sz. a. Gr. IV. 830. Az uradalom a jogi személyekhez nem tartozik és ily minőségben — tulajdonosa pontos megjelölése nélkül — nem perelhető. Semmitöszék 1884. július 23. 10.811. sz. a. Gr. IV. 831. A társládák peres ügyeiben való képviseletére nem a bányakapitányság, hanem az alapszabályokban e végre kirendelt közegek hivatvák, az alapszabályok megalkotása előtt pedig a társládákra is alkalmazandók a más testületeknél hasonló esetekben a képviseleti jogosultságra nézve fennálló elvek. Curia 1885. okt. 1. 191r sz. a. Gr. IV. 832. Gl. VI. 762. Az a szabálytalanság, hogy a keresetlevélben a felperes egyletet mint jogi személyt képviselő egyleti elnök megnevezve nincsen, nem oly lényeges, mely az elsőbirósági Ítéletnek és az ezt megelőző eljárásnak hivatalból való megsemmisítése indokául elfogadható, ha a keresetlevélhez csatolt ügyvédi meghatalmazás a felperes egylet képviseletére alapszabályszerüleg feljogosított egyleti elnök által állíttatott ki. C. 1887 május 13. 3023. sz. a. Gr. IV. 833. A tömeggondnoknak a csődtömeg képviseletében Van kereshetőségi