Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
4-10 Nov. 8., Polg. perrendtartás 97. §., Nov. 9—ló. §. Visszakövetelési perben, melynek tárgyát csak az a kérdés eldöntése képezheti, hogy a visszakövetelt tárgyak felperes tulajdonát képezik-e, viszonkeresetnek helye nincs. C. 1898. jun. 1. 318. sz. Gr. IV. 808. Gl. VI. 647. Engedmény utján való felperesi jogutód ugyanazon perben marasztalható a viszonkereseti követelésben, ha engedmény folytán a perbe akkor lépett be, midőn a viszonkereset már a jogelőd ellen érvényesítve volt. C. G. 39/89. sz. a. Gr. IV. 809. Alperesnek az elleniratban előterjesztett ama kérelmében, hogy a kereset tárgyává tett ingatlanra nézve a tulajdonjog az ö javára megítéltessék, kétségtelenül viszonkereset foglaltatván, nem lehet annak elbirálása ellen az a körülmény, hogy alperes elleniratában különösen ki nem tette azt. hogy az emiitett kérelmet viszonkeresetképpen terjeszti elő. C. 1902. okt. 16. 4322/901. sz. Gr. IV. 810. Gl. VI. 662. Amennyiben az alperesnek törvényes öröklési joga a hagyatéki ingatlanokra nézve a hagyatéki biróság által megállapittatott, alperes arra is jogosult, hogy a javára megítélt, de a felperesek által eltartóztatott örökségnek birtokba adását a felperesektől követelje; erre irányzott viszonkeresetét pedig nem teszi tárgytalanná s illetőleg felpereseknek erre vonatkozólag birói Ítélettel való kÖteleztetését nem teszi feleslegessé az a körülmény, hogy az alsóbiróságok a peresitett ingatlanoknak az örökösök részére leendő átadását a hagyatéki biróság által eszközlendőnek mondották ki, amennyiben ezen intézkedésük az örökléssel nyert tulajdonjog bekebelezésére szoritkozhatik csupán. C. 1903. szept. 22. 6777. sz. a. Gr. IV. 811. Cselédbér iránti követelés — mint külön ügybirósághoz tartozó — viszontkeresettél nem érvényesithető. B. 50.086/85. sz. Gl. VI. 645. Ügyvédi munkadíj iránt indított perben viszonkeresettel élni nem lehet, ha a viszonkereset tárgyát képező összeg már elszámolás tárgyát képezte s arra fizetés is történt. C. 5825/96. sz. Gl. VI. 646. Egy és ugyanazon igény különböző uton érvényesithető nem lévén, oly igény, melynek érvényesítése végett külön per van folyamatban, más perben viszonkövetelés tárgyát nem képezheti. Lfi. 1875. május 12. 3464. sz. Gl. VI. 650. L. m. C. 1898. május 25. I. G. 110. Gl. VI. 651. A jogalap azonossága. (8. §. a) p.) Gy. 1899. febr. 9. II. G. 2. Gl. VI. 652. 97. §. és nov. 9—10. §§. A viszonkövetelés iránt külön indított keresetre nézve a perrendtartás 77. §-a nem a perutra, hanem csak az illetékességre nézve állapit meg az általános szabályok alól kivételt. Semmitőszék 1871. nov. 24. 13.644. sz. a. Gr. IV. 812. Ha a keresetlevél nem érdemleges okokból utasíttatott el, a viszonkereset érdeme felett határozat nem hozható. Bpesti T. 5888/78. sz. a. Gr. IV. 813. Ha alperes elleniratilag viszonkeresettel nem élt, a viszonválaszban kifejtett viszonkereset figyelembe nem vehető. Bpesti tábla 46.846. 1882. sz. a. Gr. IV. 814. Az 1870: X. t.-cz.-böl világos, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa mint vagyonjogi személy perben csak oly esetekben állhat, midőn vállalati költségek, esetleg azokból származható károk a 10. §-ban kezelésére bizott fővárosi pénzalap terhére esnek, oly építkezések és rendezéseknél, melyek mint a jelen esetben, nem ezen alapból fedezendők, a fővárosi közmunkák tanácsa alperesként perbe nem vonható. 0. 1905. decz. 13. 1006/904. sz. Gl. XIII. 952. Birtokháboritási esetek személyes cselekmények kifolyásai lévén, az azt elkövetők személyesen felelősek, miből önként következik, hogy