Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 69—70. §§. 103 megjelölésével idézte perbe: felperes az érdemleges ítélettel el • nem döntött és a törvényes képviselet hiánya miatt megszűnt pert periijitás nélkül is újból megindíthatja. Semmitősz. 1870. decz. 21. 12.493. sz. Gr. IV. 750. Gl. VI. 618. Az esetben, ha felperes keresetétől a főügyre nézve eláll, de a költségek tekintetében azt fenntartja, az ezek iránti határozat ítélet alakjában hozandó meg. Semmitőszék 1873. május 21. 6974. sz. Gr. IV. 751. Valamely jogügynek ítélettel, habár eskütől feltételezőleg történt jogerős eldöntése után, a per letételének a 70. §. értelmében többé helye nem lehet. Semmitőszék 1875. iunius 30. 8245. sz. Gr. IV. 752. Gl. VI. 619. Valamely ügy elintézésének határozott időre való elhalasztását tárgyazó kérelem elállási nyilatkozatnak nem tekinthető s annak alapján az érdemi elintézésre váró csődnyitási ügy megszűntnek ki nem mondható. Curia 1879. jun. 9. 338. sz. Gr. IV. 753. Ha felperes a per tárgyalásánál a pert leteszi, a költség viselésére is ő kötelezendő. 0. 1880. márcz. 3. 1650. sz. Gr. IV. 754. A pert letevőt költségekben elmarasztaló másodbirósági végzés ellen további felfolyamodásnak helye nincsen. Curia 1884. január 19. 1024/83. sz. Gr. IV. 755. A peres felek az itélet által megállapított jogaiktól elállhatnak, a már meghozott Ítéletnek hatálytalannak leendő kijelentését és az ügynek ujabb tárgyalását kérelmezhetik. Curia 1887. október 6. 594. sz. Gr. IV. 756. Ha alperes időelőttiségi kifogása következtében felperes kérelmére a további birói eljárás megszüntettetik, tekintve, hogy az ily permegszüntetés a perletétellel nem azonos, felperes nem tartozik perújítással élni, hanem uj keresetet indíthat meg abban az eset-^ ben is, ha felperes időelőtt indított keresetével Ítélettel elutasittatott volna. Curia 1887. decz. 2. 5219. sz. Gr. IV. 757. Gl. VI. 617. A perletétel következtében keletkezett birói határozat, habár véezés alakjában adatik is ki, az ítélettel egy tekintet alá esik. C 1895. szeptember 18. II. G. 56. sz. F. I. k. 24. 1.; Gr. IV. 758. Az 1868:LTV. t.-cz. 70. §-a értelmében a perletétel a per elvesztésével csak abban az esetben egyenlő hatályú, ha felperes a pert végitélet hozatala előtt teszi le. ha azonban az elállás az elsőbirósági itélet után történik, az idézett szakasz nem alkalmazható s a perköltség mesritélésénél a perrendtartás 251. §-a irányadó. C. 2996/96. sz. Gr. IV. 759. Gl. VI. 620. Perletétel ellen nem felebbezésnek, hanem csak perújításnak van helye. Budapesti tábla 1897. febr. 18. I. G. 9. sz. Gr. IV. 760. Gl. VI. 622. A perletétel hatályával nem bir a felperesnek a perben tett az a kijelentése, hogy az időközben csődbe jutott alperesnek perbe vont csődtömege elmaraszt altatását nem kívánja azért, mert az ennek csődtömege ellen bejelentett kereseti követelése a felszámolási tárgyaláson valódinak már elismerve van. Curia 1898. nov. 14. I. G. 314. sz. F. IV. k. 139. 1. Gr. IV. 761. Az ügyvéd ténykedésének esetleges szabálytalansága az általa képviselt fél képviseletében tett nyilatkozatának jogi hatályát meg nem szünteti. Nem esik a perletétel egy tekintete alá az az eset, midőn a felperes nem perletétellel élt, hanem alperes beleegyezésével a pertől elállott. Curia 1903. január 17. G. 454/902. sz. Gr. IV. 762. Perletétel esetében a per tárgya uj jogalapon, perújítás nélkül érvé^