Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

104 Polgári perrendtartás «9—72. §§. nyesithető. C. 1904. nov. 17-én. 907/903. Gl. XI. 966. Jogközösségben nem álló felp.-társ perletétele a többi felperesre ki nem hat. C. 1905. deczember 5. 511. sz. Gl. XIII. 949. • Az ellenbeszéd fogalma alatt, a melynek előadásáig a kereset viszszavétele a Bp. 69. §-a értelmében meg van engedve, a S. E.-ban a perbebocsátkozást jelentő érdemleges ellenkérelmet kell érteni; az a körülmény, hogy alperes pergátló kifogást adott elő, nem gátolja felperest abban, hogy a keresetet visszavegye és igy nincs ok arra, hogy felperesnek kérelme perletételnek tekintessék. Bpesti T. 1905. szeptember 29. II. H. 12. sz. Gl. XIII. 950. Az a körülmény, hogy a felebbezési biróság az elsőbiróság Ítéletét további eljárás elrendelésével megsemmisitette, annak ntána pedig felperes a további eljárás elrendelése után a pert letette, nem változtat az 1868 :LIV. t.-cz. 70. §. rendelkezésén, mivel alperes a megsemmisitett eljárásban védelmét előterjesztette és a megsemmisítésre, helyesen feloldásra felp. eljárása adott okot. 0. 1906. máj. 3. I. H. 13. sz. Gl. XIII. 95. Perletétel kérdése, ha felperes kijelenti, hogy a követelést más uton fogja érvényesíteni. Ouria 1899. február 13. I. G. 543/98. Gl. VI. 613. A pernek a felek közös kérvénye folytán megszüntetése nem a 70. §. szerinti perletételnek, hanem a 113. §. szerinti megszüntetésnek tekintendő, a mely esetben a per folytatását bármelyik fél kérelmezheti. P. 1897. decz. 17. G. 81. sz. Gl. VI. 615. L. m. Sz. 1902. április 15. G. 19. Gl. VI. 616. 71. §. Az elsőbíróság a viszontkereset érdemében nem ítélvén, a másodbiróság sem ítélhet, hanem utasítania kell az elsőbiróságot a viszonkereset tárgyában érdemleges ítélet hozatalára. Curia 1897. nov 3. 1790. sz. Gr. IV. 763. Viszontkereset esetében a perletételnek csak alperes beleegyezésével, tehát jegyzőkönyvi meghallgatása után lehet helye. Budapesti tábla 1890. április 16. 26-037/89. sz. Gr. IV. 764. Gl. VI. 621. 72. §. Annak vizsgálata, vájjon az özvegy az apai hagyaték felosztása iránti perbe beavatkozhatott-e, az ügy érdemében ítélő biróság hatáskörébe tartozik. Semmitőszék 1879decz. 4. 23.770. sz. Gr. IV. 765. A perrendtartás 72. §-ában említett beavatkozásnak csak akkor van helye, ha a beavatkozás joga felperes és a beavatkozó közt vitás, mert e nélkül a beavatkozás alkereset mellőzésével közös periratban is helyet foglalhat. A beavatkozásnak törvényes perbenállása alperes beleegyezésétől vagy ellenzésétől függetlenül, egyedül és lényegileg csakis felperes beleegyezésétől, illetőleg a beavatkozó jogának felperes ellenében való birói megállapításától és attól van függővé téve, hogy a beavatkozás kellő időben történjék. Curia 1888. márczius 15. 6500/87. sz. Gr. IV. 766. Gl. VI. 623. Perrendellenes és semmis az az eljárás, midőn egyik alperes külön elleniratában — a felperes kereseti kérelméhez csatlakozva — maga részéről is igényt terjeszt elő a többi alperesek ellen, de beavatkozási alkeresettel nem él s noha ellenirata csupán a felperessel közöltetett, a biróság mégis érdemlegesen bírálja el ennek az alperesnek az igényét. Curia 1888május 30. 8896. sz. Gr. IV. 767. A már végitélettel befejezett perben a jogorvoslatot képező perújítás folyamán a beavatkozási jog nem érvényesíthető. Curia 1890. okt. 21. 830. sz. Gr. IV. 768. Gl. VI. 624. A polg. tvk. rendtartás 72. §-áhan említett beavatkozásnak, ennek a tör-