Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 147—148. §§. 89 §-ában törvény által megállapított fogalmi meghatározása szerint a részvénytársaságnak nem lényeges criteriuma az, hogy kereskedelmi üzlet folytatására alakuljon, mivel az idézett §. rendelkezése szerint arra való minden tekintet nélkül, hogy mi a társaság czélja, részvénytársaságnak az a társaság tekintetik, mely előre meghatározott bizonyos számú és egyenér-. tékü részvényekből álló alaptőkével alakul és melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősök; vagyis ekként a részvénytársaságoknál nem a vállalat tárgya, hanem csak a forma határozó és minden társaság, mely e formában jön létre, bármi legyen is czélja, részvénytársaságnak és igy kereskedelmi társaságnak tekintendő. Ezekből pedig következik, hogy még amennyiben elfogadható volna is az a felfogás, hogy a folyamodó által bemutatott részvénytársasági alapszabály 6. §-ának A) pontjában elősorolt feladatok kereskedelmi üzleti czélnak általában nem minősíthetők, ez a körülmény nem szolgálhatna törvényes indokul annak, hogy folyamodó czégbejegyzési kérelme elutasittassék. Bpesti T. 1904. május 31. 1500. sz. Gr. IX. 669. Gl. IV. 553. Valamely részvénytársaság kebelében alakult hitelegylet tagjainak kötelezettsége az alapszabályok által határoztatik meg. A hitelegyleti tagok felelőssége meg nem szűnik a részvénytársaság csődbejutása folytán. C. 1891. nov. 11. 1182/91. sz. Gr. IX. 670. Valamely részvénytársaság kebelében alakult hitelegylet nem önálló jogi személy, hanem csak a részvénytársaság adósainak egy különleges csoportja, melynek tagjai mint a társaság adósai vele szemben állanak ugyan jogviszonyban, de akiknek minden eme jogviszonyukból származó ügyeit tulajdonképen a társaság Vezette; amiből folyik, hpgy a hitelegylet jogellenes eljárásáért maga a társaság felelős. C. 1904. márcz. 24. 1124/903. sz. Gr. IX. 671. Részvénytársaság nem kereskedelmi üzlet czéljából is alakulhat. B. 1904. május 31. 1500. sz. Gl. XI. 1225. Ha a részvénytársaság összes részvényei egy kézbe jutnak, a társaság szerves működése meg van ugyan akasztva, jogi személyisége azonban nem enyészik el, sőt szerves működésének akadálya is megszűnik, ha a részvények másokra átruháztatnak. B. 1904. szept. 28. 2731. sz. Gl. XI. 1226. Részvénytársasági hitelegyletek. Gl. IV. 554., 555. 148. §. Ha a részvények névértékének felemelése az alaptőkének aránylagos felemelésével együttesen határoztatik el, az ezt czélzó közgyűlési határozat nem ütközik a K. T. 148. §-ának tiltó rendelkezésébe. C. 1885. november 6. 986. sz. Gr. IX. 672. Gl. IV. 557. A részvénytőkének uj részvények kibocsátása által való felemelése a részvényeseket illető birtokalap egészen vagy részben való felhasználásával is történhetik olyképen, hogy az eredeti részvényeseknek annyi uj részvény szolgáltassék ki, amennyinek névértéke a régi részvényeik számával arányban a tartalékalapból reájuk esik. C. 1894. nov. 15. 1607. v. sz. Gr. IX. 673. Gl. IV. 556. A kereskedelmi törvény 148. §-a a részvények névértéke felemelésének csak azt a módját tiltja, mely az alaptőkének megfelelő szaporítása nélkül a társasági vagyonnak önkéntes felbecsülése általi visszaélés elkövetésére nyújtana módot. Az alaptöke felemelésével együtt kibocsátandó ujabb részvények értékesítéséből elért nyereségnek a tartalékalaphoz csatolását a közgyűlés elrendelheti abban az esetben is, ha az alapszabályok szerint a tartalékalapra, csak az évi bevéte-