Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

90 Kereskedelmi jog 149., 151. §§. lek bizonyos hányada fordítható, ilyen rendkivüli bevételekről nem intézkednek. C. 1900. márczius 9. 94/900. sz. Gr. IX. 674. Gl. IV. 556. 149. §. Részvényelővételi jog a tervezetbe való felvétel nélkül nem érvényesíthető. C. 1900. szeptember 6. 290. sz. Gr. IX. 675. Gl. IV. 578. Alapitói előnyöknek harmadik személyektől kikötése joghatályos a tervezetbe való felvétel nélkül is. C. 1900. decz. 5. I. G. 309. sz. Gr. IX. 676. Gl. IV. 579. A zálogtartó a zálogba kapott részvények alapján a részvényeseknek uj részvénykibocsátásnál biztosított elővételi jogát a maga nevében és a maga javára nem gyakorolhatja. 0. 1900. aug. 29. 329/900. Gr. IX. 677. A zálogban tartó hitelező a nála elzálogosított részvények alapján az nj kibocsátású részvényekre biztosított elővételi jogot köteles ugyan gyakorolni, a részben azonban a zálogbaadó adós utasításait kikérni és követni köteles,, hogy mily mó^ don 'kivám'a azt gyakorolni. C. 1904. április 14. 905/903. sz. a. Gr. IX. 679. A zálogtartó részéről az elővételi jog önhatalmi gyakorlására nézve. C. 1904. ápr. 14. 903/903. és 905/903. Gr. IX. 678. Ha a részvénytársaság létre nem jön, az annak részére szerzett jogokat a társaság nevében eljárt egyének érvényesíthetik. C. 1905. november 21. 282/905. sz. a. Gl. XII. 1776. 151. §. A részvényaláirás érvényessége nincs attól feltételezve^ hogy a tervezet az aláírási ívbe felvétessék. Részvényjegyzésnél az alaptőke felemelése esetében nem szükséges a 10% lefizetése. C. 1904. május 26. 1153/903. v. sz. Gr. IX. 680. Hágából abból a tényből, hogy a részvényaláirás hamisságát vitató fél a társaság bejegyzését czélzó kérvényt mint igazgató aláirta, egyéb támogató adat hiányában nem állapitható meg, hogy a névaláírásának meghamisításával történt részvényjegyzést utólag jóváhagyta. C. 1901. május 21. 610/901. sz. a. Gr. IX. 681. Gl. IV. 610. A K. T. 151. §-ának rendelkezései a szövetkezetbe belépés iránti írásbeli nyilatkozat alakszerűségeire nem alkalmazható. C. 1904. febr. 10. 1375/903. sz. a. Gr. IX. 682. A K. T. 151. §-ának a részvényaláirás érvényességére vonatkozó határozatai uj részvények kibocsátásánál akkor sem alkalmazhatók, ha a közgyűlés által megállapított tervezet előírja a részvények kibocsá- tási árának 10% erejéig egyidejüleges befizetését. C. 1900. nov. 8. 613/900. sz. a. Gr. IX. 683. Gl. IV. 590. A K T. 151. §-ában foglalt rendelkezés az alaptőke felemelése czéljából kibocsátott uj részvényaláirásra nem alkalmazható. C. 1901. márcz. 19. 1396/900. sz. a. Azonos 1123/91. 683/92., 835/900., 613/900. Gr. IX. 684. Gl. IV. 590. Ha a részvény értéke természetbeni betétekkel fedezendő, akkor a részvényaláirás érvényességéhez a 10 százalékos befizetés nem szükséges. C. 1888. február 24. 5935/87. Azonos 1900. szent. 26. 593. sz. a. Gr. IX. 685. Gl. IV. 560. Ha a befizetés az aláírással egyidejűleg nem teljesíttetett, utólag pótolható. C. 1901. szept. 4. 284/901. Gr. IX. 686. Gl. IV. 558. Az utólagos fizetés a K. T. 151. §-a értelmében semmis részvényaláirást csak az esetben emeli érvényre, ha az aláírótól ered. 0. 1899. áur. 13. 272/99. sz. Gr. ÍX. 687. Gl. IV. 559. A kibocsátandó részvények túljegyzése esetében a kisorsolt részvényaláiró nem követelheti a részvénytársaságtól az el nem fogadott részvényaláirása alapján jegyzett részvények kiszolgáltatását. C 1895.