Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

1G Kereskedelmi jog 24. §. vétlenül érintetik. C. 846/99. Gr. IX. 119. Gl. IV. 91. Czégbitorlás esetében a bitorló a czégbitorlás megállapításával azonnal pénzbirsággal nem büntethető, hanem előbb a bitorolt czég használatától pénzbírság terhe mellett eltiltandó s csak az eltiltás sikertelensége esetén hajtandó be a pénzbirság. C. 1575/904. Gr. IX. 118. A czégbitorlás megszüntetése csakis a kereskedelmi törvény 24. szakaszában szabályozott peruton követelhető, az e tárgyban beadott kérvény azonban csupán feljelentés jellegével bir, és mint ilyen, a bíróságot az eljárás megindítására nem kötelezi. B. 27.766/904. Gr. IX. 116. L. még C. 636/903. Gr. IX. 115. Viszonkeresetnek helye van a czégbitorlási perekben. C. 1575/904. Gr. IX. 117. Czégbitorlás esete akkor forog fenn, ha valaki valamely már bejegyzett czéget jogos tulajdonosának beleegyezése nélkül használ. A czégbitorlás megállapítására szükséges tehát, hogy a jogosulatlan használat a czég tartalmának egészére, nemcsak egyes szavaira, vagy csak a jelzők hasonlóságára vonatkozzék. C. 1328/92. Gl. IV. 85. Gr. 122. A be nem jegyzett czég nem léphet föl czégbitorlás miatt. C. 753/78. Gr. IX. 23. 120. Csak roszhiszemüség esetén rendelendő el a czégbitorlástól való eltiltás hírlapi közzététele. Curia 282/900. Gr. IX. 121. Ha az előbb fennállott és feloszlott közkereseti társaság czégét az egyik tag az általa folytatott üzlet czégében toldatként használja, ez czégbitorlást képez. C. 282/900. Gr. IX. 124. Gl. IV. 87. Az is czégbitorlást képez, ha az alkalmazott a czéget jogosulatlanul használja. C. 1575/904. Gr. IX. 125. Ha két különböző czégnek a vezetékneve azonos, de más-más keresztnévvel bir, — a csupán csak a vezetéknév használata nem képez czégbitorlást. C. 1896. okt. 7. 1157/95. Gr. IX. 126. Gl. IV. 88. Az a körülmény, hogy ugy a felperesnek, valamint az alperesnek czégében benfoglaltatik az „olajipar" szó, nem képez czégbitorlást. C. 13/903. Gr. IX. 127. Azzal, hogy az alperes az árut a felperes czégét magában foglaló nyomtatott papírlappal ellátva (ráragasztva), de saját nevük alatt adták tovább, nem képez czégbitorlást, mert az ügylet megkötésénél a felperes czégét nem használták. C. 850/87. Gr. IX. 110. A valóságnak megfelelő czégtoldatnak használata, ha ez a toldat egy már korábban bejegyzett czég toldatával meg is egyezik, nem esik a czégbitorlás fogalma alá. Curia 436/902. Gr. IX. 128. Gl. IV. 86. Xem czégbitorlás, ha az állítólagos bitorló vevőinek azt állítja, hogy az ő czége az állítólag jogsérelmet szenvedett czégének fióktelepe, — hogy az utóbbi czégnek ő a tulajdonosa, — mert hiányzik a czég jogosulatlan használatának (czégjegyzés, czimtáblára, levélpapirosra való rányomás) a czégbitorlást megállapító tényálladéka. C. 1903. jan. 16. 426/902. Gr. IX. 129. A bejegyzett czég részére a kereskedelmi törvény 17. és 24. §-aiban biztosított oltalom feltétlen és igy kiterjed a be nem jegyzett kereskedők által használt czégekre is. C. 37/905. Gl. XII. 1688. Czégbitorlást csak czéghasználat által lehet elkövetni, az az eljárás tehát, hogy valaki egy más személy nevében fuvarozásra átvesz árukat, ezégbitorlásra nem minősíthető. Curia 1905. május 31. 1209/904. Gl. XII. 1689. Kereskedelmi czégjegyzékbe bejegyzett czég használata miatt emelt panaszok elbírálása a bíróság elé tartozik. Gl. XII. 1690.