Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 25—36. §§. 17 A kereskedőnek ama ténye, hogy bejegyzett czége toldatának elhagyásával czégtábláján egy más czéggel azonos feliratot használ, nem esik a KT. 24. §-ába ütköző czégbitorlás foglama alá, hanem ebben az ipartörvény 58. §-ában körülirt és az iparhatóság hatáskörébe utalt kihágás tényálladéka látszik fenforogni. (36.253/902. IM. sz. a. közzétett miniszteri tanácsi határozat.) C. 1906. jan. 4. 34/905. Gl. XIII. 1162. Nem forog fenn czégbitorlás esete, ha a már létező „Singer Co. varrógép részvénytársaság" czég mellett valaki a „Singer és társa varrógépgyár raktára" uj czéget használja. C. 907. febr. 18. 57/906. Gl. XIV. 662. 25. §. A kereskedő nem szorítható birság terhe alatt könyvek vezetésére. B. 3191/83. Gr. IX. 131. Bejegyzett kereskedő nem élhet azzal a kifogással, hogy rendes kereskedői könyveket nem vezetett. C. 475/96. Gr. IX. 132. Az üzleti dolgokban utazó nagykereskedőknél sem nem szokásos, sem nem szükséges útiköltségeiket vasúti jegy, bérkocsi, szállodai szoba ára és élelmezés szerint részletesen elkönyvelni s amennyiben azok túlságosaknak nem tekinthetők, a becslö-eskü az összegek megállapítására elegendő. Curia 1904. okt. 27. 1285/903. Gr. IX. 133. A strazzának czimzett első feljegyzési könyv a kereskedelmi törvény 25. §-a rendelkezése ellenére átfűzve nem lévén, hitelességgel már ez okból sem bir. C. 1890. jan. 14. 1255/89. Gr. IX. 134. 26. §. A keresk. törvény 26. §-a értelmében a mérleg minden évben készítendő és a szakasz második pontja csakis a leltárra, nem pedig: a mérlegre nézve engedi meg, hogy az minden Tatk-s-Sáiidor: Döntvények. Ö. második évben készíttethessék. C. 1882. jan. 31. 25.286/81. btő. Gr. IX. 135. 27—36. §. A részvénykönyv a részvénytársaságnak kereskedelmi könyvét képezvén, az iránt, hogy annak mily bizonyító erő tulajdonitható, a kereskedelmi törvény 31. §-a szerint a fenforgó körülményekhez képest a bíróság határoz. C. 1009/85. Gr. IX. 136. Kereskedői könyvek csak a bevezetések tárgyát képező tényekre képezhetnek bizonyítékot. C. 450/92. Gr. IX. 137. A könyvkivonat egymagában sem a kölcsönügylet létrejötte, sem a kölcsön felvétele tekintetében nem szolgáltat bizonvitékot. C. 19/91. Gr. IX. 138. A könyvkivonat nem bizonyítja sem az áru megrendelésének, sem kézhezvételének tényét. C. 95/91. es 1106/91. sz. G. 172/897., 777/98., 902/98. Gr. IX. 139. A kereskedelmi összeköttetésben álló kereskedők között is a kereskedelmi könyvek csak oly körülményeket bizonyítanak, melyek az elkönyvelés tárgyai és a könyvet vezetőnek saját tényei, a megrendelés és átvétel pedig nem az. Curia 902/98. Azonos 450/900. Gr. IX. 140. A keresk. könyvek a feleknek csak egymás közötti ügyeiben bírván bizonyító erővel, a közadós hitelező ellen, ha azokban a vitás követelés feljegyezve is volna, egyáltalán nem bizonvitanak. C. 1885. ápr. 10. 206. sz. Gr. IX. 141. A könyvkivonat pénzek beszedése, mint nem a könyvek tulajdonosának ténye iránt bizonyítékul egyáltalán nem szolgálhat. Bpesti tábla 1886. szept, 3. 4105. sz. Gr. IX. 142. A kereskedelmi könyvek nem képeznek bizonyítékot arra a vitás körülményre nézve, hos-v azokat a kötvényeket és díj nyugtákat, melyeknek értékével az adós megterhelte2