Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 306. §. 203 ban nem bir megállható alappal, mert az alperes által felperestől vett motornak csak javítás végett, tehát visszaadási kötelezettséggel történt birtokbaadása, nem tekinthető az idézett törvényszakaszban emiitett oly határozott rendeltetésnek, mely a megtartási jognak gyakorlását, külön kikötés nélkül kizárná. Pozsonyi tábla 1906. máj. 7. G. 48. sz. Gl. XIII. 1261. Térti X. 709. Az eladó az általa a vevőnek még át nem adott árukra, a vevő elleni követelésére nézve megtartási jogot nem gyakorolhat. C. 1905. november 2. 1669/1904. sz. a. Gl. XII. 1913. A megtartási jog törvényszerű érvényesítésének befejezése s a követelésnek ez uton való jogérvényes kiegyenlítése előtt az a körülmény, hogy a hitelező a jövőben esetleg, ha lehetséges lesz, megtorlási jogot is kíván érvényesíteni, nem állhat útjában annak, hogy az adós a követelés megfizetésére köteleztessék. C. 1904. február 10. 991/1903. sz. Gr. IX. 1340. Megtartási jog iránt indított perben csak az adós s a hitelező közötti jogviszony bírálható el, s így az időközben zálogjogot nyert záloghitelező ellen az nem érvényesíthető. C. 1894. febr. 8. 222/1893. sz. Gr. IX. 1341. A megtartási jog megállapítása iránt előzőleg folyamatba tett per a megtartani kívánt bizományi áruk értéke iránt utóbb indított per érdemleges elintézésére befolyással van, s a megtartási jog iránti kérelem el nem utasítható az okból, hogy a követelés még meg nem állapíttatott. C. 1903. deczember 9. 1267/902. Gr. IX. 1342. A megtartási jog érvényesítése iránt indított perben tehát, a dolog természete szerint, csak a hitelező és adósa között fenforgó jogviszony nyerhet megoldást, a hitelező és harmadik személyek között a megtartási jog tárgyát képező dolgokra vonatkozólag fenforgó kérdések azonban el nem bírálhatók. Curia 1890. nov. 7. 688. sz. Gr. X. 1343. GL IV. 1164. A megtartási jog érvényesítése iránti perben csak a hitelező és az adósa közt fenforgó jogviszony nyerhetvén megoldást a hitelező és az adóstól különböző harmadik személyek közt a megtartási jog tárgyát képező dologra vonatkozólag fenforgó kérdések a megtartási jog érvényesítése iránt indított perben elbírálhatók nem lévén, a dolog természetéből következik, hogy a hitelező javára az adósa ellen megállapított megtartási jog a harmadik személyek által a megtartási jog tárgyát képező dolgokra netán szerzett jogok sérelmére nem szolgálhat. C. 1903. decz. 10. 446. sz. Gr. IX. 1344. A megtartási jog váltókra is kiterjed, mert a Vt. 108. szakasza (Kt. 309. szakasza) szerint a megtartási jog az adósnak pénzeire, ingóságaira és értékpapírjaira gyakorolható, már pedig az idézett szakasz az értékpapírokra nézve különbséget nem tesz, a váltó pedig az értékpapirok közé tartozik. C. 727/82. sz. Gl. IV. 1152. Megtartási jogot csak oly tárgyakra lehetvén gyakorolni, melyek közvetlenül magának az adósnak tulajdonát képezik: ennélfogva a megtartási jog nem érvényesíthető oly tárgyakra, melyek csak az adós adósának képezik tulajdonát, e végből mindannyiszor külön formaszerü cessio, vagyis az kívántatván meg, hogy a megtartási jogot érvényesíteni kivánó hitelezőre adósának adósa elleni követelése vagy birói lefoglalás vagy önkéntes engedmény utján előbb átruháztatott légyen. Lfi 249/78. Gl. IV. 1153. Lásd még C. 99. febr. 22. 5. Gl. IV. 1154. Mennyiben gyakorolható megtartási jog pénzen. C. 1896. jun. 26. 1. G. 116. Gl. IV. 1156.