Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

204 Kereskedelmi jog 306., 311—312. §§. Határozott rendelkezés. C. 1885. ^márcz. 5. 860/84. Gl. IV. 1157. Árumegrendelések mem teljesítéséből eredő, sem egyezségileg, sem bíróilag meg nem állapított esetleges kárkövetelések oly lejárt követeléseknek nem tekinthetők, melyeknek alapján a Kt. 309. szakaszának első bekezdése értelmében megtartási jog gyakoroltathatnék. Lfi 151/79. Gl. IV. 1162. Megtartási jog csak a kötelezett ellen, de nem egyszersmind azok ellen is érvényesíthető, kik a megtartás tárgyára végrehajtás utján birói zálogjogot szereztek. B. 1736/81. Gl. IV. 1163. A megtartási jog érvényesítésének módia. C. 1895. decz. 30. 1852. Gl. ÍV. 1165. A megtartási jog érvényesítése iránt folyamatba tett kereset hatálya. Smsz. 4141/80. Gl. IV. 1167. A megtartási jog érvényesítése iránt indított pernek tárgyát csak az a kérdés képezheti: jogosítva van-e a hitelező a birtokában levő és adósának tulajdonát képező dolgot követelésének kielégítése végett megtartani ? Az ily perben tehát a dolog természete szerint csak a hitelező és adósa közt fenforgó jogviszony nyerhet megoldást; a hitelező és az adóstól különböző harmadik személyek között a megtartási jog tárgyát képező dolgokra vonatkozólag fenforgó kérdések azonban a megtartási jog érvényesítése iránt indított perben el nem bírálhatók. Minthogy pedig III. r. alp. felp.-éknek nem adósa, hanem épp ugy hitelezője az I. és II. r. alp.-éknek, mint maguk a felp.-ek; ők (felperesek) a III. r. alp. irányában megtartási jogot nem érvényesíthetnek. C. 1894. febr. 20. 922/93. Gl. IV. 1168. Lásd még Smsz. 20965/79. Gl. IV. 1169. 311. §. A szerződésben előforduló homályos kifejezést annak a félnek hátrányára kell magyarázni, aki a szerződést szerkesztette, minthogy neki módjában állott saját érdekét világos, szabatos kijelentéssel körülírni. Bpesti T. 1905. nov. 23. II. G. 139/905. sz. Gl. XII. 1914. Térfi. X. 244. A kereskedelmi forgalomban megkikivántató kölcsönös bizalom és jóhiszeműség megkívánja, hogy a bontó feltételhez kötött szerződés hatályvesztéséről az a szerződő fél, akinek javára a feltétel kiköttetett, a másik felet haladéktalanul értesítse; ezen értesítés elmulasztása a bontó feltételhez fűződő jogról való lemondást eredményez. C. 1295/904. Gl. XII. 1915. 312. §. Az irásbafoglalás kikötésének értelme. C. 1896. nov. 24. 1699. Gl. IV. 1172. L. m. C. 1896. szept. 10. 1216. 1895. Gl. IV. 1173. Ha az adásvevési ügyletre nézve írásbeli szerződés kiállítása köttetett ki mint érvényességi "kellék, a szerződés végképpen létrejöttnek nem tekinthető még abban az esetben sem, ha a meghatározott alak létesülése előtt a teljesítés már megkezdetett is, pl. a vételár egészben vagy részben lefizettetett. Lfi 9236/876. Gl. IV. 1174. Ha valamely szóbeli megállapodás érvényessége annak írásba foglalásától tétetett függővé és a kikötött írásbeli szerződés létre nem jő: az előbbi állapot helyreállításának lévén helye, az esetleg adott „biztosíték" (nem „foglaló") kamataival együtt visszaadandó. Lfi. 2714/877. Gl. IV. 1175. Ha az írásbeli alakot kikötő megállapodásból nem tűnik ki minden kétséget kizárólag, hogy a felek akarata odairányult, miszerint a szerződés létrejötte s érvényessége tétessék annak irásba leendő foglalásától függővé, akkor a szerződésnek irásba leendő foglalása csak avégből tekintendő kikötöttnek, hogy a már létrejött s egyébként érvényes szerződésről alakilag helyes és