Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

104 Kereskedelmi jog 300. f. 296. sz. Gr. IX. 1284. Gl. IV. 1122. Bemutatóra szóló értékpapír jóhiszemű birtokosa ellen nem tehető az a kifogás, hogy a papir a kötelezett birtokából jogellenesen vonatott el. C. 2149/84. sz. Gr. IX. 1285. Gl. IV. 1124. A szelvények számai a szelvények lényeges alkatrészét képezik, s e szerint a kamatozó kötvény kibocsátója oly szelvény beváltására s illetve kifizetésére, melyen a folyó szám hiányzik, annál kevésbbé kötelezhető. C. 1892. szept. 16. 1311/91. sz. Gr. IX. 1286. Gl. IV. 1125. A .takarékpénztári betéti könyvek nem bemutatóra szóló értékpapirok. C. 1900. szeptember 12. 674. sz. Gr. IX. 1287. Gl. IV. 1130. Asorsjegy, mint bemutatóra szóló papir, birtokosának önálló jogot adván az erre esett nyeremény követelhetéséhez, az előzőjének a vétel körüli rosszhiszeműsége vele szemben kifogásként sikeresen nem érvényesíthető. C. 1903. április 1. 1198/902. Gr. IX. 1288. Zálogszerződés — még ha a záloghitelezőnek már birlalatában levő ingók elzálogosítása vétetik is czélba — csupán a zálogul, vagyis a hitelező kielégítésére szolgálandó tárgyak tüzetes meghatározása mellett létesülhet. A sorsjegyek, melyekkel reménybeli nyereséghez való igény van egybekötve, a helyettesíthető dolgok közé nem tartoznak s egyedi meghatározásuk szempontjából a nyerő számnak megjelölése szükséges: következésképp fogalmilag ki ven zárva sorsjegyeknek zálogbaadása, illetőleg zálogbavétele egyedi meghatározá- 1 suk nélkül, tudniillik anélkül, hogy a sorsjegyek akár a nyerő számok felsorolása utján, akár más erre alkalmas módon — például az elhelyezésükre szolgáló s kívülük más, hasonfaju sorsjegyeket nem tartalmazó zárt tartály körülírásával — meghatároztassanak s ekkép a zálogtárgy mint ilyen megjelöltessék. Jogt. hit. II. 100. A bemutatóra szóló értékpapírok jóhiszemű birtokosa ellen oly kifogások nem emelhetők, melyek e papíroknak jogellenes forgalomba hozatalát tárgyazzák, valamint e papírok jóhiszemű birtokosai ellen éppen ugy, miként a rendeletre szóló papírok birtokosai ellen egyáltalán .nem emelhetők oly kifogások, melyek nem az okiraton vagy nem á papir birtokosa és a kiállító közötti viszonyon alapulnak. 0. 1885. szeptember 2. 296. sz. Gr. IX. 1288/b. Gl. IV. 1122. A bizonyos személyre szóló betéti könyvecskék jogi természete lényegesen különbözik a K. T. 300. §-ában emiitett bemutatóra szóló értékpapírok jogi természetétől; a pénzintézet ebből folyóan az általa kiállított és bizonyos névre szóló betéti könyvecske előmutatójának hitelezői minőségét megvizsgálni jogosítva van. 0. 1902. jun. 27. 1345/901. sz. Gr. IX. 1289. A takarékpénztárak által a betétek elfogadása alkalmával tett az a kikötés, hogy a betéti összeg, amennyiben az nem fentartással helyeztetett el, a betéti könyvecske felmutatójának a személyazonosság kutatása nélkül fog kiszolgáltattatni, egyedül a betevő és a takarékpénztár közti jogviszonyt szabályozza, ellenben nem tekinthető oly szerződési feltételnek, amelynél fogva a takarékpénztári könyvecskének névre szóló értékpapír természete változást szenvedne. C. 1900. november 28. 3222. sz. Azonos 1387/93., 1444/91., 4440/81. sz. Gr. IX. 1290. Gl. IV. 1128. Harmadik személyek irányában a meghatározott névre szóló takarékpénztári betéti könyv tulajdonosának az tekintendő, akinek nevére az a takarékpénztár által kiállíttatott. C. 1901. november 6. 6000. sz. Gr. IX. 1291. Gl. IV. 1129.