Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedeiru A betéti ügyletnek természetével ellenkeznék az, ha az adós takarékpénztár a vele közvetlen jogviszonyban álló betevő irányában fennálló fizetési kötelezettségének teljesítését függővé tehetné a betett összeg tulajdonjoga megszerzése jogszerűségének. C. 1894. márczius 7. 251/93. sz. Gr. IX. 1292. Gl. IV. 1133. Az a körülmény magában véve, hogy valamely takarékpénztári betéti könyv valakinek nevére van kiállítva, nem elegendő alap arra, hogy arra az illetőnek tulajdonjoga a tényleges birtokossal szemben megállapittassék. C. 1900. szeptember 12. 674. sz. Gr. IX. 1293. Gl. IV. 1130. A névre kiállított takarékpénztári betéti könyv birtokosa és előmutatója a betett összeg felett, ha csak a betevő a pénz felvételét magának fenn nem tartotta, rendelkezhetett. C. 1900. február 22. I. G. 621/99. sz. Gr. IX. 1294. Gl. IV. 1131. Gottl. V. 1075. Ha a takarékpénztári betéti könyvben betűvel van a betevő jelezve, minthogy a könyvre vezetett alapszabályok szerint nem tűnik ki, hogy ez bemutatóra szóló papírnak tekintendő, ez ilyent nem képez. C. 1895. február 20. 129. sz. Gr. IX. 1295. Ha a takarékpénztári könyvecske elveszett, a betét csak az igazolt tulajdonosnak fizetendő ki. C. 210/92., 1387/92. sz. Gr. IX. 1296. Gl. IV. 1135. A névre szóló takarékpénztári betéti könyv nem bemutatóra szóló értékpapír, annak tulajdonosául tehát harmadik személyekkel szemben az tekintendő, kinek nevére az a takarékpénztár által kiállíttatott és pedig tekintet nélkül arra, hogy a befizetéseket a betéti könyvben betevőként megnevezett egyén maga vagy más teljesítette. Curia 1904. szept. 6. G. 115. sz. Azonos 6000/900. és 1345/901. sz. Gr. IX. 1297. A napi árhullámzásnak kitett értékÍ jog 3ÓÖ. §. 105 papírok kiszolgáltatásának kötelezettségéből folyik, hogy a kötelezett azokat a szerződésileg megállapított teljesítési határidőben bírt értékben tartozik kiadni és igy a késedelem által netalán bekövetkezett értékveszteséget megtéríteni köteles. C. 1903. jun. 18. 1057/902. sz. Gr. IX. 1298. A valamely követelés kiegyenlítésére adott takarékpénztári betéti könyvecskében foglalt betétnek behajthatóságaért a fizető adós akkor is felelős, ha az igy kielégített hitelező a megfelelő összeget adósának az átvételkor javára irta. C. 1903. január 29. 883/902. sz. Gr. IX. 1299. Gl. IV. 1138. A betétek után évenkint lejárt kamatok, külön kikötés hiányában is tőkésitendők. C. 1902. rnárcz. 13. 3193/901. sz. Gr. IX. 1300. Gl. IV. 1137. Az „A. M." betűkre szóló takarékbetéti könyvecskét kézizálogul jóhiszeműen bárki átvehetvén, a könyvecske igazolt tulajdonosa csak a zálogösszeg lefizetésével igényelheti annak kiadását. C. 2107/902. sz. Gr. IX. 1301. A zálogba adott betéti könyvecske tulajdonosa megsemmisítési eljárás utján megsemmisíttetvén, a könyvecskét, a takarékpénztár joghatályosan fizethet a megsemmisítő végzés felmutatójának. C. 2107/902. sz. Gr. IX. 1301. A takarékpénztári betétek kamatoztatása tárgyában a felek között létrejött szerződéses megállapodással szemben, a takarékpénztárnak hirdetésileg közzétett az az egyoldalú kijelentése, hogy a kamatlábat a betétek után ezentúl leszállítja, joghatálylyal nem bír. C. 1904. deczember 7. 1160. sz. Gr. IX. 1302. A takarékpénztári betét is elévül 32 év alatt azon naptól fogva, melyen az utolsó összeg betétetett, illetve, amennyiben a betét felvétele felmondáshoz volt kötve, attól a naptól számítva, amely napon a jogosult fél felmondási jo13*