Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

100 Kereskedelmi jo« ;>í)4. §. létre szóló kötelezőjegyet, miután dbb an a fizetés teljesítésére nem egy harmadik személy neveztetik utalványozottként, hanem az ab­ban kötelezett fél a maga szemé­lyében kötelezi a fizetést. 27.175/80. Azonos: Bpesti T. 1883. nov. 13. 5742. sz. Gl. IV. 1105. A Kt. 294. §-a az utalványok és kö­telezőjegyek kelléke gyanánt azt, hogy azokban meghatározott fize­tési idő kitéve legyen, elö nem irja s kereskedelmi szokás sem áll fenn erre nézve, sőt ellenkezően a meghatározott fizetési idő nélkül kiállított kötelezőjegyek a forga­lomban gyakran fordulnak elő a nélkül, hogy ezeknek érvényessége kérdés tárgyává tétetett volna, a meghatározott fizetési idő hiányá­nak csakis az lévén a következ­ménye, hogy a teljesités idejére nézve a Kt. 327. §-ának szabálya mérvadó. C. 1899. máre. 19. 144. Gl. IV. 1106. Mennyiben szükséges a jogcím? C. 1891. dec. 9. 485. Gl. IV. 1107. Nem rendeletre szóló kötelező jegy átruházása. C. 1889. febr. 8. 1185/888. Gl. IV. 1109. Valamely kötelezőjegyben visszteher lévén kikötve, a rajta található hát­iratok általi áru-átruházások a Kt. 294. §-a szerint nem birnak ugyan forgatmány jellegével, vagyis nem állapítják meg ugyanazon törvény 296. §-ának utolsó kikezdésében jel­zett jogkövetkezményt, mindazon­által ezen törvényes rendelkezések ki nem zárják azt, hogy ama hát­iratok közönséges engedményeknek tekintessenek. C. 316/84. Gl. IV. 1110. L. m. Lfi. 200/81. Gl. IV. 1111. A rendeletre szóló kötelezőjegy nem bizonyítási eszköz, hanem a követe­lést megállapító okirat, melynek érvényességéhez sem a kötelezett­ség jogczimének felemlítése, sem az érték elismerése nem szükséges. 0. 1897. okt. 26. 269. Gl. IV. 1112. L. m. C. 1892. szept. 7. 981/891. Gl. IV. 1113. A forgatható kötelezöjegy ellen emelhető kifogások. Gy. 1898. aug. 31. 5124/897. Gl. IV. 1114. A kötelezöjegyekre a váltókra vonat­kozó szabályok irányadók. C. 1886. nov. 4. 650. GL IV. 1115. A kötelezöjegy kiállítója csak a be­mutatással esik késedelembe. C. 1899. jan. 25. 1260/898. Gl. IV. 1116. A hamis cheque veszélye. B. 1897. ' nov. 5. II. G. 44. Gl. IV. 1117. Kereskedelmi utalványnál jogviszony csak annak elfogadójával jön létre. Az elfogadásnak nem kell szükség­képpen az utalványra reávezet­tetni, de világosnak s határozott­nak kell lenni s nem lehet conclu­dens tényekből következtetni. C. 1894. febr. 8. 93/1893. sz. Gr. IX. 1261. Gl. IV. 1101. Az előmutatóra szóló utalvány alap­ján eladott áru vételárát jogosan követelheti az, aki ezt az utalványt az áru átvevőjének tovább eladta. C. 1898. okt. 13. 769. sz. Gr. IX. 1262. Az alperes adós értesítést nyervén az utalványozásról és ezt az utalvá­nyossal közölvén, s ennek dacára nem az utalványosnak fizetvén meg az utalványozott összeget, habár az utalvány a követelés (vételár) ese­dékessége előtt az utalványozó ál­tal egyoldalulag ismét vissza is vo­natott, tartozik az utalványosnak a tartozott összeget újból megfi­zetni. C. 1898. okt. 25. 1063. sz. Gr. IX. 1263. A bankutalvány fogalmához képest, habár az utalványban utalványos­ként nem a szerződő fél, hanem harmadik személy fordul elő, az utalványt a kiállító bank mindad­dig, míg az a veié szerződő első birtokosnak kezei között van, ettől teljes joghatálylyal visszaválthatja. C. 1894. márcz. 13. 1808/892. sz. Gr. IX. 1264. A K. T. 291. §. 2. pontja szerint keres­kedelmi utalványok csak azok, me­lyeket kereskedő kibocsát és a fize­tést egy harmadik személynek, ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom