Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Keresltedéi m > jog 287. §. l)izonyitani azt, hogy ezek a terhére könyvelt pénzek neki kezéhez nem jutottak. C. 1897. május 20. 555/96. sz. Gr. IX. 1256. Gl. IV. 1090. Ha a kereskedelmi üzleti összeköttetésben levő kereskedők egyike a részleges számlát elküldi s a másik azt átvéve, arra bizonyos időn belül nem nyilatkozik, ugy utóbb nem tehet kifogást, mert hallgatása által elismerte a számla helyességét és csak tévedést igazolhat, C. 1896. május 8. 816/94. Gr. IX. 1257. Gl. IV. 1089. Magában véve az, hogy az adós a neki megküldött s kamatot is tartalmazó könyvkivonat ellen kifogást nem emelt, sőt az egyenlegre iizetést is teljesitett, még, nem bizonyítja a kamatkötelezettség elismerését. C. 1900. április 24. 176. sz. Gr. IX. 1258. A pénzintézet által kiállított folyószámla - összeköttetésre vonatkozó könyvkivonat kézhez vétele s nem kifogásolása folytán az adós nem hivatkozhatik sikeresen arra, hogy a könyvkivonatban magasabb kamat számittatot't a nyilt hitele alapján élvezett kölcsönök után, mint amilyen eredetileg szerződésileg megállapittatott. C. 1899. április 5. 228. sz. Gr. IX. 1259. A számadás elismerésének hatálya. Lfi. 1067/79. Gl. IV. 1087. Ha keresk. üzleti összeköttetésben levő kereskedők egyike a részleges számlát elküldi s a másik azt átvéve, arra bizonyos időn belül nem nyilatkozik, ugy utóbb nem tehet kifogást, mert hallgatása által elismerte a számla helyességét és csak tévedést igazolhat. C. 1896. május 8. 816/94. sz. Gl. IV. 1089. A folyószámla-összeköttetésben álló kereskedők közül az, aki a részére kiszolgáltatott pénzeket feltüntető rendes könyvkivonatot kézhez vette s az átvétel után kifogást nem emelt az egyes tételek ellen, azzal a vélelemmel szemben, hogy ő az abban felsorolt pénzeket kézhez vette, maga tartozik bizonyítani azt, hogy ezek a terhére könyvelt pénzek neki kezéhez nem jutottak. 0. 1897. május 20. 555/96. sz. Gl. IV. 1090. A számla elküldésének czélja csak az lehet, hogy a tartozási viszony időközben is tisztáztassék és az év végén mutatkozó egyenleg határozott összege megállapittassék, a kereskedelmi forgalomban megkívánt jóhiszeműség megköveteli, hogy ily esetben a küldött számlára az a fél, ki azt, átvette, nyilatkozzék, az a fél tehát, aki ily körülmények között átveszi a számlát és arra egyáltalán nem nyilatkozik, joggal tekinthető ugy, mint aki hallgatásával elismeri a számla helyességét stb. Bpesti T. 1906. szept. 7. 981. Gl. XIII. 1256. A keresk. meghatalmazások írásba foglalása előírva nem lévén: fel)), azt, hogy a kereset alapjául fektetett levél aláírója alp. nevében érvényes ügyleteket köthetett, tanukkal, de sőt egybefüggő körülmények által is bizonyíthatja. Smsz. 7758/79. Gl. IV. 1092. Az egymással elszámolási viszonyban álló felek közül az, aki a havi leszámolási jegyzéket éveken át észrevétel nélkül kézhez vette, azzal a kifogással, hogy az azok mindegyikében kitüntetett egyenleg a követő leszámolásokban javára el nem számoltatott, sikeresen csak ugy élhet, ha ezt a körülményt ő igazolja, következéskélicii nem elégséges, ha a perben e leszámolások helyességét tagadásba veszi. C. 1905. június 8. 1244/904. Gl. XII. 1898. Ha valaki takarékpénztárban betétet helyez el, külön megállapodás nélkül az illető pénzintézetnél szokásos, vagy alapszabályszerűen megállapított feltételek irányadók a betét elhelyezésére, kivételére és kamatoztatására, mert a betevő a feltételeket ismerve vagy azokban bizva megnyugszik abban, hogy azok az ő betéteire is alkal-