Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

287., 290—294. 189 maztassanak. 0. 1904. decz. 7. 1160/904. Gl. XII. 1899. Minthogy a névre szóló takarékpénz­tári betéti könyvecskék lefoglalása csak ugy eszközölhető, ha az ok­irat megtaláltatik s a foglalás reá­vezettetik, az ezen szabályok meg­tartása nélkül foganatositott vég­rehajtás a betéti könyvecske bir­tokosával szemben jogi hatálylyal nem bir, amiért is ez jogosítva van a takarékpénztár csődtömeg­gondnokától, tekintet nélkül arra, hogy az esedékes összeget letétbe helyezte-e, a reá eső hányad kifize­tését követelni. C. 1905. okt. 17. 619. sz. a. Gl. XII. 1900. A tulajdonosnak joga van a bejegy­zése nélkül elzálogositott takarék­pénztári betéti könyvet a zálog­birtokostól jóhiszemüleg szerzett jogainak sérelme nélkül visszakö­vetelni. C. 1905. október 25. 6720. sz. a. Gl. XII. 1901. A takarékpénztári betéti könyv nem bemutatóra szóló értékpapír, an­nak tulajdonosául tehát harma­dik személyekkel szemben az te­kinthető, kinek nevére az a taka­rékpénztár által kiállíttatott és pedig tekintet nélkül arra, hogy a befizetéseket a betéti könyvben betevőként megnevezett egyén maga vagy más teljesítette-e. C. 1904. szept. 6. G. 115. Gl. XII. 1902. 290—294. §. A K. T. 290. §-a szerint kereske­delmi ügyletekre vonatkozó meg­hatalmazásnál a meghatalmazó és meghatalmazott, továbbá az utóbbi és harmadik személyek közti jog­viszonyra nézve a K. T. I. rész ötödik czimében foglalt határozatok nyernek alkalmazást, ha tehát a meghatalmazó és meghatalmazott között nem is forog fenn a K. T. 43. §-a értelmében függési viszony, ezen szakasz azon intézkedése, mi­szerint a meghatalmazottnak jog­köre kiterjed mindama jogcselek­vényekre, melyeket azon ügylet szükségessé tesz, melyre a megha­talmazás adatott, miután ezen sza­kasz is a K. T. I. rész ötödik czi­mében foglaltatik, alkalmazandó minden kereskedelmi ügyletre vo­natkozó meghatározásnál. C. 1898. január 22. 1206/88. sz., azonos 7949/88. sz. Gr. IX. 1260 Gl. IV. 1093. Takarókbetéti könyv jogi természete. C. 1904. szept. 6; G. 115/904. Gl. XI. 1242. Ha az utalvány rendeletre szól, a K. T. 291. §-ának 1. pontja sze­rint, tekintet nélkül arra, vájjon a kiállító vagy utalványozott ke­reskedő-e vagy sem? kereskedelmi utalványnak tekintendő; és mint­hogy a kereskedelmi utalványból származó kereset a keresk. eljá­rás 6. §-ának 9. pontja szerint, te­kintet nélkül a kereset tárgyát ké­pező összegre, a törvényszék mint kereskedelmi bíróság illetékessé­géhez tartozik: alp. tárgyi illeté­kességi kifogása alaptalan. Smsz. 1729/80. Gl. IV. 1094. L. m. C. 1888. okt. 23. 533. Gl. IV. 1096. A kötelezőjegy rendeletre szólónak csak akkor tekinthető, ha szövegé­ben oly kifejezés használtatik, amely kétségtelenné teszi, hogy az adós a fizetési kötelezettséget nem­csak hitelezője, hanem esetleg bár­mely más harmadik személy irá­nyában is elvállalja. C. 1907. nov. 6. 1337. sz. Gl. XIV. 742. Lát után bizonyos időre szóló utal­vány. C. 650/86 .sz. Gl. IV. 1099. Elfogadás nélkül az utalványozott ellen nincs kereset. Lfi. 6452/1878. sz. Gl. IV. 1100. A Kt. 294. §-a az átruházás más módját nem zárja ki. Lfi. 89/77. Gl. IV. 1103. A kötelező jegy bemutatóra is szól­hat. C. 1901. jun. 11. 88. Gl. IV. 1104. A következő — egy névjegy hátlap­jára irt •— nyilatkozat: „Gut für Gulden fünfzig in ö. W. zahlbar am 14. Sept. 1879. an die Ordre des Max E. Bpest, 9. Sept. 1879. Dr. E. von H." nem képez keres­kedelmi utalványt, hanem rendé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom