Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

287., 290—294. 189 maztassanak. 0. 1904. decz. 7. 1160/904. Gl. XII. 1899. Minthogy a névre szóló takarékpénztári betéti könyvecskék lefoglalása csak ugy eszközölhető, ha az okirat megtaláltatik s a foglalás reávezettetik, az ezen szabályok megtartása nélkül foganatositott végrehajtás a betéti könyvecske birtokosával szemben jogi hatálylyal nem bir, amiért is ez jogosítva van a takarékpénztár csődtömeggondnokától, tekintet nélkül arra, hogy az esedékes összeget letétbe helyezte-e, a reá eső hányad kifizetését követelni. C. 1905. okt. 17. 619. sz. a. Gl. XII. 1900. A tulajdonosnak joga van a bejegyzése nélkül elzálogositott takarékpénztári betéti könyvet a zálogbirtokostól jóhiszemüleg szerzett jogainak sérelme nélkül visszakövetelni. C. 1905. október 25. 6720. sz. a. Gl. XII. 1901. A takarékpénztári betéti könyv nem bemutatóra szóló értékpapír, annak tulajdonosául tehát harmadik személyekkel szemben az tekinthető, kinek nevére az a takarékpénztár által kiállíttatott és pedig tekintet nélkül arra, hogy a befizetéseket a betéti könyvben betevőként megnevezett egyén maga vagy más teljesítette-e. C. 1904. szept. 6. G. 115. Gl. XII. 1902. 290—294. §. A K. T. 290. §-a szerint kereskedelmi ügyletekre vonatkozó meghatalmazásnál a meghatalmazó és meghatalmazott, továbbá az utóbbi és harmadik személyek közti jogviszonyra nézve a K. T. I. rész ötödik czimében foglalt határozatok nyernek alkalmazást, ha tehát a meghatalmazó és meghatalmazott között nem is forog fenn a K. T. 43. §-a értelmében függési viszony, ezen szakasz azon intézkedése, miszerint a meghatalmazottnak jogköre kiterjed mindama jogcselekvényekre, melyeket azon ügylet szükségessé tesz, melyre a meghatalmazás adatott, miután ezen szakasz is a K. T. I. rész ötödik czimében foglaltatik, alkalmazandó minden kereskedelmi ügyletre vonatkozó meghatározásnál. C. 1898. január 22. 1206/88. sz., azonos 7949/88. sz. Gr. IX. 1260 Gl. IV. 1093. Takarókbetéti könyv jogi természete. C. 1904. szept. 6; G. 115/904. Gl. XI. 1242. Ha az utalvány rendeletre szól, a K. T. 291. §-ának 1. pontja szerint, tekintet nélkül arra, vájjon a kiállító vagy utalványozott kereskedő-e vagy sem? kereskedelmi utalványnak tekintendő; és minthogy a kereskedelmi utalványból származó kereset a keresk. eljárás 6. §-ának 9. pontja szerint, tekintet nélkül a kereset tárgyát képező összegre, a törvényszék mint kereskedelmi bíróság illetékességéhez tartozik: alp. tárgyi illetékességi kifogása alaptalan. Smsz. 1729/80. Gl. IV. 1094. L. m. C. 1888. okt. 23. 533. Gl. IV. 1096. A kötelezőjegy rendeletre szólónak csak akkor tekinthető, ha szövegében oly kifejezés használtatik, amely kétségtelenné teszi, hogy az adós a fizetési kötelezettséget nemcsak hitelezője, hanem esetleg bármely más harmadik személy irányában is elvállalja. C. 1907. nov. 6. 1337. sz. Gl. XIV. 742. Lát után bizonyos időre szóló utalvány. C. 650/86 .sz. Gl. IV. 1099. Elfogadás nélkül az utalványozott ellen nincs kereset. Lfi. 6452/1878. sz. Gl. IV. 1100. A Kt. 294. §-a az átruházás más módját nem zárja ki. Lfi. 89/77. Gl. IV. 1103. A kötelező jegy bemutatóra is szólhat. C. 1901. jun. 11. 88. Gl. IV. 1104. A következő — egy névjegy hátlapjára irt •— nyilatkozat: „Gut für Gulden fünfzig in ö. W. zahlbar am 14. Sept. 1879. an die Ordre des Max E. Bpest, 9. Sept. 1879. Dr. E. von H." nem képez kereskedelmi utalványt, hanem rendé-