Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 285—287. §§. 187 küldötte vissza a zsákokat. Az, hogy az eladó a vevőt kölcsöndij fizetésére figyelmeztette, a vevő kötelezettségét nem állapítja meg. C. 1885. február 27. 812/84. sz. Gl. IV. 1074. Kikölcsönzött zsákok veszélye. C. 1885. február 27. 935/84. Gl. IV. 1070. Minő szolgálatok után követelhető cl Íjazás. C. 1896. szept. 18. 1149/95. Gl. IV. 1069. A 284. §. nem kereskedőkre terjed ki. C. 1886. szept. 1. 405. Gl. IV. 1071. 1. m. Sz. 1896. G. 193. Gl. IV, 1072. A raktárdíj nem kereskedőnek nem jár. Térti III. 639. 285. §. Folyószámla viszony alapján a számla egyes tételei nem érvényesithetők, hanem csak a végeredmény. C. 481/93. sz. Gr. IX. 1249. A K. T. 285. §-a szerint a kereskedőt ellenkező kikötés hiányában a kamat általában megilleti; az ez- | zel ellenkező szokás tehát alkalmazást nem nyerhet. C. 1900. aug. 28. G. 247. sz. Gr. IX. 1250. Gl. IV. 1083. Folyószámlán alapuló üzleti összeköttetés csak akkor áll fenn, ha a felek abban állapodtak meg, hogy egymásnak csupán az időközönként mutatkozó különbözetet tartoznak megfizetni. C. 1898. márcz. 1. 34/97. sz. Gr. IX. 1251. Az egyik fél mindig csak hiteltadó és a másik fél mindig csak hiteltnyujtó, az az ügylet tehát a kereskedelmi törvény által érintett folyószámlán alapuló összeköttetés fogalma alá nem vonható és pusztán az a körülmény, hogy a felperesi üzleti könyvekbe a vételár, a kölcsönösszeg, ezeknek járuléka és a törlesztések bevezettettek és cl könyveitettek, azt az ügyletet nem teszi folyószámlán alapuló olyan összeköttetéssé. Curia mint felülvizsgálati tanács 1901. jan. 16. G. 538. sz., azonos 870/92. sz. Gr. IX. 1252. Gl. IV. 1081. A folyószámlái összeköttetésben nem álló kereskedő nincs jogositva adósának lejárt követelése után a kamatokat az ő terhére irni és az így tőkésített kamatok után is kamatot felszámítani. C. 1903. okt, 6. 1017/902. sz. Gr. IX. 1253. Gl. IV. 1084. Mikor forog fenn folyószámla öszszeköttetés? C. 1901. jan. 16. G. 538/900. Azonos C. 870/92. C. 7852/80. Gl. IV. 1081. Gottl. VI. 1227. 1. m. B. 1899. szept. 25. I. G. 190. Gl. IV. 1082. Ha a kereskedelmi összeköttetésben levő kereskedők egyike a részletes számlákat elküldi és a másik azokat átvéve, azokról hosszabb ideig egyáltalában nem nyiltkozik és azok ellen kifogásokat nem tesz, hallgatása által a számlabeli tételek helyessége elismertnek vélelmeztetek, ezzel a vélelemmel szemben pedig ő tartozik bizonyítani azt. hogy a terhére könyvelt tételek helytelenek. C. 1907. október 2. 375/906. Gl. XIV. 741. 286. §. Az a körülmény nem szolgálhat az elvont haszon czimén megítélt követelés utáni kamatkötelezet tség meg nem állapítására, hogy a jogosított ebbeli követelését hoszszabb időn r-t nem érvényesítette. C. 1903. január 27. 48/902. sz. Gr. IX. 1254. 287. §. A számlában állítólag előforduló téves adatot a kifogásoló köteles részletezni. C. 1899. május 23. 356. sz. Gr. IX. 1255. Gl. IV. 1091. A folyószámla-összeköttetésben álló kereskedők közül az, aki a részére kiszolgáltatott pénzeket feltüntető rendes könyvkivonatot kézhez vette s az átvétel után kifogást nem emelt az egyes tételek ellen, azzal a vélelemmel szemben, hogy ő az abban felsorolt pénzeket kézhez vette, maga tartozik