Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 267—269. §§. 165 telemben, hogy az eladó a kijelölt hely terményei átlagos minőségé­nek megfelelő árat köteles szállí­tani B. 1906. decz. 14. II. G. 152. Gl. XIV. 737. Térfi XI. 52. Helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogv alp. az I. al. játékterv, illetve kezelési sza­bály 11. és 13. §-ában foglalt há­romhavi bemutatási, illetve nyere­ményfelvételi határidőre azzal szemben, aki a sorsjegyet a ren­des sors jegyforgalomban megsze­rezte, azért nem hivatkozhatik ha­tálylyal, mert az ide vonatkozó ki­kötés magában a sorsjegyben nem foglaltatik. Bpesti T. 1907. jan. 17. II. G. 161/906. Gl. XIV. 738. Térfi XI. 55. 267. §. Tőzsdei szokványok szerződési kikö­tés esetében a rendes biróságok előtt is alkalmazandók. C. 1898. május 18. I. G. 93. Gr. IX. 1105. Gl. IV. 971. Fabinyi III. 623. Az üzleti szokás fogalma. Gl. IV. 965. Az üzleti szokás bizonyitása. Gl. IV. 966. Az üzleti szokás esetei. Gl. IV. 907— 970. Kereskedelmi szokás és gyakorlat fi­9-velembe vételének kérdése. Térfi VIII. 160. A kézmüáruszakban kereskedelmi szokás, hogy az eladó lehetőség sze­rint azonnal köteles az ügylet el­fogadása tekintetében nyilatkozni. Térfi VIII. 196. Kereskedelmi szokásnak a mulasztás joghatálya tekintetében figyelembe vétele. Térfi VIII. 196. 268. §. Az eladott üzlet czége által kötele­zett tiszteletdíj tekintetében, az eladó czég és ezt a kötelezettséget látvevő czég egyetemlegesen van­nak kötelezve. C. 1898. április 5. 189. Gr. IX. 1106. Az a körülmény, hogy az ipariga­zolványnyal biró férj mellett an­nak neje is részt vett a vételben, csak ba a nő is kifejezetten vevő­nek jelentette ki magát, vagyis ba közös fizetési kötelezettséget vál­lalt — állapítja meg a K. T. 268. §-a értelmében az egyetemlegessé­get. C. 1898. május 5. 157. Gr. IX. 1107. Az átruházott üzlet hitelezőjével szemben az üzlet átvevője és az üzlet átadója a K. T. 268. §-a ér­telmében egyetemleges adósoknak tekintendők. C. 1891. január 21. 1470/90. Gr. IX. 1108. A kezes egyetemleges felelősségének megállapithatása végett nem szük­séges, hogy az üzlet a főadósra nézve képezzen kereskedelmi ügy­letet, hanem elegendő, ha a köte­lezettség, melyért a kezesség vál­laltatott, a hitelezőre nézve keres­kedelmi ügylet. Nagyváradi tábla 1905. szept. 28. G. 84. Gl. XIII. 1243. Térfi X.' 586. A K. T. 268. §. és 270. §. rendelke­zéseiből a felek eltérő megállapo­dásának helye lehet. Curia 1898. szept. 14. G. 190. Gr. IX. 1109. Az egyetemleges felelősség üzletát­ruházás esetén. Gl. IV. 972. Kimondható-e hivatalból az egye­temlegesség? Gl. IV. 974. 269. §. Kereskedők kereskedelmi ügyletek­ből folyólag akkor is egyetemle­gesen marasztalandók, ha felperes ily irányú kérelmet nem is ter­jesztett elő. C. 1902. november 20. 134/901. Gr. IX. 1110. A hitelező jogai, ha az adóstársak egyike csődbe jut. Gl. IV. 975. Az adóstársak jogi helyzete. Gl. IV. 976. 977. Kereskedelmi ügyletek esetében olyan nyilatkozat, hogy a fél az adós tartozását kiegyenlíti vagy rendezi, a nyilatkozó feltétlen fize­tési kötelezettségét megállapítja. Térfi IV. 483. Ez a nyilatkozat „Önnek nem szabad fivéremnél egy krajczárt sem ve­szíteni" a kereskedelmi forgalom­ban kezességet állapit meg. Térfi II. 177.

Next

/
Oldalképek
Tartalom