Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

10 Kereskedelmi jog 13—15. §§. be nem jegyezhető. B. 5984/1882. Gl. IV. 53.' Gr. IX. 67. Meg nem engedhető, hogy közkereseti társaságoknál az ügyletek különböző nemeire nézve különböző czégbevezetés használtassék. B. 3871/880. Gr. IX. 68. Gl. IV. 54. A mennyiben oly külföldi egyéni czég kivánja magát Magyarországon bejegyeztetni, a melynek czégében a társas viszonyra mutató toldat (. . . & Co.) foglaltatik is, nincs akadálya annak, hogy e külföldi czég a társas viszonyra mutató toldással együtt mint egyéni czég Magyarországon bejegyeztestessék. B. 1904 november 29-én 3040/1904. Gr. IX. 66. A kereskedelmi törvény nem tartalmaz tiltó rendelkezést arra nézve, hogy az állam hivatalos nyelvén ha jegyzett czégszöveg más idegen nyelven is be ne jegyeztethetssék. Ebből következik, hogy az idegen nyelvben szokásos Írásmód, szerb szöveeni czégnél tehát a cziril betűk használata nem ütközik a törvénybe. C. 28.740/908. Ü. L. XXV. 48. A megszűnt társasczéget ugyanabban az alakban, a tagok megegyezés hiányában nem használhatják. C. 23.631/98. Gr. IX. 169. Gl. IV. 56. Meg nem engedhető, hogy közkereseti társaságoknál az ügyletek kükülönböző nemeire nézve különböző czégezés használtassék. B. 3871/80. Gl. IV. 54. A kereskedelmi törvény 13. §-ának az a rendelkezése, hogy a betéti társaságoknál a czégnek a beltagok közül legalább egyiknek nevét magában kell foglalnia, csakis akként értelmezhető helyesen, hogy amennyiben valamely betéti társaságba nem egyes kereskedő, hanem valamely társas czég lép be beltagként, ez a czég a betéti társaság czégkönyvében is a már bejegyezve lévő czéget és pedig minden eltérés nélkül tartozik használni. Gl. IV. 55. Gr. IX. 140. A czégnek ekként való bejegyzése, hogy az aláírandó teljes czégszövegben a „Wollmann" nevet Wollmann Henrik, a „Kuncak" nevet pedig az „és" szóval együtt a másik társaság irja, törvénybe nem ütközik. C. 14.295/94. Gr. IX. 171. Közkereseti társaság czégébe nem vehetők fel oly toldatok, melyek a nagyközönségnél azt a nézetet kelthetik, hogy a kérdéses czég részvénytársaság vagy szövetkezet. Jogt. btő. II. 22. 14. §. Külföldi részvénytársaság belföldi fióktelepe nincs kötve a K. T. 14. §-ának rendeletéhez, czégét tehát minden hozzáadás nélkül használhatja. B. 1858/77. Gl. IV. 57. A külföldi részvénytársaság belföldi fiókja ha egyes személyre ruháztatott át, mint egyéni czég bejegyezhető. B. 1904. nov. 29. 3040. Gr. IX. 75. A bejegyzett czégszövegben előforduló „mint szövetkezet" kitétel helyett az m. sz. rövidített jelzőnek használata az ipartörvény 58. §-ába és a czégvalódiság elvébe ütközik. B. 905. márcz. 7. 3576/904. Gl. XII. 1684. Részvénytársaság czégének megváltoztatása nem rendelhető el hivatalból abból az okból, mert annak a községnek a neve, amely a czégben benfoglaltatik, megváltozott. Sz. 904. okt. 12. 4829/904. Gr. IX. 72. „Mint szövetkezet" helyett ez a rövidítés „m. sz.", a czégvalódiság elvébe ütközik. B. 1905. márcz. 7. 3576/904. Gl. XII. 1684. 15. §. Aki a fennállott társaság üzletét tulajdonul megszerzi, annak czégét az utódlást kifejező toldattal csak a volt tulajdonos beleegyezésével használhatja. C. 1900. május 2. 282/900. Gr. IX. 78. A K.T. 15. §-a nem rendelkezik az eredeti czéget terhelő kötelezettségek elvállalásáról. C. 1895. febr. 13. 1902/93. Gr. IX. 79.