Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kere&kedelmi jog 16—17. §§. 11 Az eddigi czég a tulajdonos beleegyezésével akkor is használható, ha egyéni czégböl a társ belépése folytán közkereseti társaság keletkezik. B. 668/77. Gr. IV. 58. Aki türi, hogy más valaki az ö czége alatt üzletet folytat, az ezen üzletbe megrendelt és átvett ám vételáráért felelős. C. 1896. okt. 22. 815/95. Gr. IX. 77. hasonló Gr. IX. 76. 16. §. Czégbejegyzés az üzlet tényleges üzembevétele előtt is eszközölhető. C. 1896. okt. 7. 1357/95. Gr. IX. 80, Az a körülmény, hogy valaki más czégnél czégvezetőként van bejegyezve, nem szolgálhat alapul arra, hogy amennyiben ennek törvényes feltételei fenforognak, magát a K. T. 16. §. rendelkezése alól kivonja. B. 1891. ápr. 20. 1489. Gr. IX. 82. írni nem tudó kereskedő czégét beje -yeztetheti anélkül, hogy czégvezetöt kirendelni tartoznék. C. 92. jun. 21. 709. Gl. IV. 60. Gr. IX. 81. Biztosítási társaságok ügynökei czégüket bejegyeztetni nem tartoznak. C. 4582/879. Gr. IX. 84. Harmadik személyekkel szemben a kereskedő azzal, hogy czége bejegyezve nincs, nem védekezhet ik. Smsz. 1876. nov. 15. 18.842. Gl. IV. 61. Smsz. 1878. okt. 24. 19.162 Gl. IV. 62. C. 92. febr. 11. 761/91. Gr. IX. 83. Be nem jegyzett kereskedő a K. T. 324. §-ában biztosított előnyökben sem részesülhet. Smsz. 20.408/79. Gl. IV. 63. A czégbejegyzés alapjául szolgált iparjefv eredetiben vagy hitelesített másolatban az iratok közt visszatartandó. B. 1142/78. Gl. IV. 59. Valamely üzlettel együtt megszerzett czéghasználati jog nem a szerzőfél személyéhez kötött személyes, hanem olyan jog, mely ellenkező kikötés nem létében a szerzőiéi örököseire is átszáll és szerződés utján élők között is átruházható. C. 1906 július 5. 526/905. Gl. Xül. 1159. A czégbejegyzés ténye csak adminisztratív hatálylyal bir, de a jog szempontjából közömbös. Térfi IV. 409. 17. §. A bejegyzett czég részére biztositott oltalom kiterjed a be nem jegyzett kereskedő által használt czégekre is. C. 1906. jan. 4. 34/905. Gl. XIII. 596. 160. A K. T. 17. §-át mindig a konkrét eset körülményei szerint kell alkalmazni. A czég elnevezésében csekély különbségek is lényegesen lehetnek a kereskedelmi forgalomban. B. 1905. szept. 14. 2406/905. Gl. XII. 638., 1682. Valamely czég bejegyzésénél mérvadó szempont ugyan, hogy a fölvenni kivánt uj cég valamely más czéghez a megtévesztésre alkalmas módon ne hasonlitson, de azt figyelembe kell venni, ho"-v a kereskedelmi forgalomban csekély különbségek is lényegeseknek tekintetnek s mindig a konkrét eset körülményei szerint kell alkalmazni a kereskedelmi törvény 17. §-ában foglalt rendelkezést. B. 1905. szept. 14. 2406/905. Gl. XII. 1682. A beje^zett czég részére biztositott oltalom feltétlen és igy kiterjed a be nem jea-vzett kereskedők által használt czégekre is. C. 1906. jan. 4. 34/905. sz. Gl. XIII. 1160. A régebbi czég telephelyén keletkező minden ujabb czég szövegében határozott, világos és a futólagos megfigyelésnél is nyomban felismerhető különbséget kell megkövetelni; különösen pedig akkor, ha az ujabb czég a régi czéggel azonos üzletággal foglalkozik. C. 1907. szept. 4. 8. sz. Gl. XIV. 657. A kereskedelmi forgalom szokásai szerint egy névkezdő betű, mint különbség két czégnek egymástól való megkülönböztetésére, elégséges. A kereskedelmi forgalom szokása szerint egy névkezdő betű, jelen esetben a B. betű, mint különbség a két czég egymástól való megkülönböztetésére elégséges. Bpesti T.