Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 247—248. §§. 155 A szövetkezet igazgatóságának tagjait a törvény által ezen minőségükhöz kötött jogok és kötelezettségek már megválasztásuk időpontjától fogva megilletik és illetően terhelik, ezeknek kezdete azonban az igazgatói minőségnek a czégjegyzékben való kitüntetésétől feltételezve nincs. Curia 1904 márczius 1. 1134/1903. sz. Gr. IX. 1025. Gl. IV. 847. Szövetkezeteknél is az alapitók nevezhetik ki az első igazgatóságot. Bpesti tábla 1904 október 18-án 2882. Gr. IX. 1026. A szövetkezeti tag a közgyűlésen tett szavazata folytán, a szavazata értelmében hozott határozatért a szövetkezet irányában kártérítéssel nem tartozik. C. 1902 január 22. 805/1901. sz. Gr. IX. 1027. Gl. IV. 844. A szövetkezet igazgatósága számára az alapszabályok értelmében megszavazott dijazási jutalék nem az igazgatóságot annak összességében, hanem annak egyes tagjait egyénenként illetvén meg, a szövetkezet felelős az egyes tagra eső részjutalékért. Az igazgatóság tagja megfelelő részjutalékra igényt tarthat abban az esetben is, ha az üzleti év letelte előtt válik ki az igazgatóságból. Curia 1903 október 15. 1486/1902. sz. Azonos 1141/1902. Gr. IX. 1028. A szövetkezet igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjai, a kik rendes könyveket nem vezettek és a könyvek vezetését minden ellenőrzés nélkül a könyvelőre bízták, mérleget nem készítettek, az árukat az elárusítónak elismervény nélkül adták át és tűrték, hogy ez árukat hitelbe eladott a nélkül, hogy jótállót és Írásbeli okmányt követelt volna, sőt hogy a nyújtott áruhitelről még csak rendszeres jegyzéket is vezetett volna, és e mulasztásokkal tették lehetővé, lmgy a könyvelő hosszabb időközben tetemes összeget sikkaszthatott, az elsikkasztott összeg erejéig a szövetkezet hitelezőinek és betevőinek kártérítéssel tartoznak és kártérítési kötelezettség terheli őket a csődnyitás által okozott költség és kiadás összege erejéig is azért, mert a esődnyitás a könyvelő által elkövetett sikkasztás következtében vált elkerülhetetlenné. C. 1904 április 28. 747/1903. sz. Gr. IX. 1029. Gl. IV. 858. A KT. 242. §-ának rendelkezése, mely szerint a be- és kilépett tagok minden évnegyed végén bejelentendők, a szövetkezet felszámolása alatt alkalmazást nem nyerhet. C. 1895 április 3. 405. sz. Gr. IX. 1030. Gl. IV. 856. A kereskedelmi törvénynek a belföldi szövetkezetre vonatkozó 242. §-ának rendelkezése külföldi szövetkezetek irányában nem alkalmazható. Bpesti tábla 1892 jun. 2. 1902. Gx. IX. 1031. Gl. IV. 857. 248. §. Harmadik, nem érdekelt személyek nem kérelmezhetik a szövetkezet hirói feloszlatását. Birói feloszlatás csak magának a szövetkezetnek közgyűlésén elhatározott vagy egyébként jóváhagyott cselekménye alapján rendelhető el. C. 1892. máj. 4. 66. sz. Gr. IX. 1035. Gl. IV. S60. A K. T. 248. §-a szerinti eljárásnak csak jogérvényes czégbejegyzés esetében van helye. C. 1904. nov. 8. 1468. sz. Gr. IX. 1036. Nen tekinthető a szövetkezet feloszlatása iránti megkeresésnek valamely magánfél panaszának egyszerű áttétele a miniszter által. Valamint magánegyén csak akkor kérheti a szövetkezet feloszlatását, ha tagja vagy hitelezője a szövetkezetnek. B. 1905. okt. 18. 2044. sz. Gl. XIII. 1237. A szövetkezet feloszlását a miatt, hogy működését a törvényben megjelöltektől elütő czélokra, t. i. nem .tagokra kiterjeszti, csak az érde kelt felek vagy a közigazgatási hatóság vannak jogosítva kérelmezni, a magánérdekekben érintett konkurrens kereskedő ilyen érdekelt