Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

156 Kereskedelmi jog 249—257. §§. félnek pedijr nem tekinthető. 0. 1354/906. — 907. jan. 10. Gl. XIV. 730. A kereskedelmi törvény 248. §. 2. bekezdésének rendelkezése érteimébea a czégbiróság a szövetkezet feloszlásának kimondása iránt hivatalból nem intézkedhetik, hanem a határozat hozatalára csakis ugy van hivatva, ha a feloszlatás kimondását valamely érdekelt fél előtte kéri, vagy e tárgyban közigazgatási hatóság intéz hozzá megkeresést. Nem tekinthető ily megkeresésnek a minisztériumhoz beadott panasznak a czégbirósághoz oly ezélból történt áttétele, hogy a panaszt, a mennyiben abban az is foglaltatik, hogy a panaszlott szövetkezet a kereskedelmi törvény 453. §-ában előirt biztositási alap kimutatása nélkül biztositási ügyletekkel is foglalkozik, törvényes hatáskörében vizsgálja meg. Bpesti tábla 1905 okt. 18. 2044. Gl. XII. 1876. Az 1898: XXIII. t.-cz. alapján alakult központi hitelszövetkezethez tartozó szövetkezet tagja a felmondott üzletrészt az üzleti év befejezésétől számitott 6 hónap eltelte után követelheti, ha a szövetkezet addig fel nem oszlik. Minthogy a központi hitelszövetkezetnek jogában áll a hozzátartozó szövetkezet felosztását elhatározni, annak megállapításánál, hogy a felmondott üzletrész követelhető-e, a feloszlás kimondásának, nem pedig az alperesi szövetkezet részéről történt tudomásul vételnek időpontja az irányadó. C. 1905 június 15. 1011/1904. Gl. XII. 1877. 249—257. §. A KT. 252. §-a értelmében felszámolás esetén csupán a tartozások kielégítése után fenmaradó összeg osztatik fel az alapszabályokban megállapított elvek szerint a szövetkezeti tagok közt. De felperes nem is állította, hogy a felszámolási eljárás befejeztetett s a hitelezők kielégíttettek volna, miért is közömbös az, hogy alperes igérte-e az üzletrészek beváltását, mert az az ígéret, hogy valamely szövetkezeti tag, kinek üzletrészkövetelése a feloszlás kimondása előtt le nem járt, a felszámolás befejezése előtt nyerjen kielégítést, mint törvényellenes érvénynyel nem bir. Curia 1904 május 19. 981/1903. sz. Gr. IX. 1037. Gl. IV. 827. és 832. A KT. 252. §-a a szövetkezetnek csak ama tagjaira vonatkozik, a kik a szövetkezet tartozásaiért még felelősek s nem azokra a volt tagokra, a kik még oly időben léptek ki, melytől számítva velők szemben a kereskedelmi törvény 254. §-ában meghatározott elévülési idő már a szövetkezet feloszlása előtt lejárt. C. 1904 január 14. 1273/1903. sz. Gr. IX. 1038. Gl. IV. 861. Szövetkezetnek a tagja ellen fennálló követelése nem évül el eey év alatt. Gl. IV. 863. A kincstári adó- és illeték-követelést, az ily követeléssel szemben is elsőbbség illeti. Gl. IV. 866. Az évi rendes közgyűlés a szövetkezet felszámolása alatt is összehívandó. K. 1905 november 9-én 3980. sz. Gl. XIII. 1238. Ha a szövetkezet feloszlása a közgyűlés által kimondatott, annak hatálya már akkor veszi kezdetét és ha a közgyűlés felszámolót nem rendel, az igazgató tekintete alá és igy ettől az időponttól kezdve már kártérítéssel felelős a hitelezőknek, ha a vagyont a többi hitelezők kielégítésére fordítja. Curia 34/906., 907. február 13. Gl. XIV. 731. A szövetkezeti tag üzletrésztartozásának elévülése tekintetében, e részbeni különleges más törvényes rendelkezés hiányában, az általános jogszabályok alkalmazandók. C. 1904 február 10. 1375/1903. sz. Gr. IX. 1039. Az elévülési idő kivált tagok üzletrészének kifizetésére alapszabályi-