Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 12—13. §§. 9 vánnak használni, bejegyzés előtt tartoznak igazolni, hogy örökösük bíróilag elismertettek. B. 1743/77. Gl. IV. 43. Csőd alatt álló kereskedő nem engedheti meg, hogy fennállott czégét más személy használhassa, még utódlást kifejező záradékkal sem. B. 601/78. Gl. IV. 44. Ha a társasczég megszűnik, a föloszslot.t közkereseti társaság tagjai mindegyikének jogában áll tiltakozni az ellen, hogy a tagok egyike ezentúl folytatandó egyéni czégét az azelőtt fennállott társasczégre utaló toldással használja. (Pl. B. József, ezelőtt B. testvérek.) C. 1885. január 20. 653/84. Gl. IV. 45. Gr. IX. 10. A bejegyeztetni kért cég uj birtokosa jogosítva lévén a régi czéget használni, kétségtelen, hogy az immár az ő rendelkezésük alatt álló cég szövegét a kereskedelmi törvény által megengedett módon meg is változtathatják. C. 1900. nov. 28. 1361. Gr. IX. 62. Gl. IV. 48. A czéjn'egyzék rendeltetésénél fogva abba csak a nyilvánosságra tartozó adatok veendők föl, ezek közé azonban a szerződő feleknek a szerződésben csupán egymás irányában foglalt kikötéseik (pl. hogy a c'zégbirtokos a jelenlegi czéget másra át nem ruházhatja, hogy azt csak bizonyos záros határidőig használhatja) nem sorolhatók. B. 1893. június 3. 2101. Gl. IV. 49. Az üzletátruházással egyetemben a versenytilalom is kiköthető. Tehát érvényes az olyan szerződés, amelylyel kötbér fizetése mellett a czégátruházó arra kötelezi magát, hogy abban a helységben, ahol az átruházás tárgyát képező czége fennállott, semmiféle hasonló üzletet nvitni és fentartani nem fog. C. 1898. jan. 11. 433/97. Gl. IV. 51. Lásd még Gl. IV. 52. Az üzletátruházás nem azonos fogalom a czégátruházással. C. 1900. május 2. 282. Gl. IV. 50. Gr. IX. 63. Az átadott üzletben történt rendelésekért a régi tulajdonos csak ugy felelős, ha a változást a czégjegyzékbe be nem nevezték, illetve a harmadik személy a változásról nem tudott. C. 1894. június 21. 543/93. Gr. IX. 64. Nincs akadálya az oly egyéni czég bejegyzésének, melynek tulajdonosa ki elhalt atyjának egyetlen fia és annak üzletét folytatja, saját neve mellé atyja nevét az utódlást jelző toldattal kivánja bejegyeztetni, habár atyjának czége nem is volt bejegyezve. Jogt. hit. 27. Ha a hagyatékátadó végzés szerint a hagyatéki vagyon cselekvő értékét az örökösök által egyoldalulag bemondott hagyatéki terhek összege felülhaladja: az örökösök az örökhagyó egyes hitelezőivel szemben a felelősség alól csak ugy szabadulnak,, ha a hagyatéki vagyonra nézve csődöt kérnek, mig ellenben ha ezSt elmulasztják, az a vélelem áll fenn, hop^ a hagyatéki vagyon megtarthatása végett az összes terhek kielégítésének kötelezettségét magukra vállalták, amiből folyik, hogy az örökhagyó hitelezőivel szemben a hagyatéki vagyon értéke erejéig felelősek maradnak. —Valamely egyéni czég elhalt birtokosa ellen irányzott kereset joghatálylyal indítható nem lévén, az ily kereset folytán felmerült perbeli és végrehajtási költségek az elhalt egyén örököseit nem terhelik. Jogt. hit. II. 73. A hagyaték átadása előtt az összes öröklésre hivatottak beleegyezése kell ahhoz, hogy a régi czég töröltessék. Megjegyzés nem létében a régi czég a hagyatéki ügy végleges rendezéséig fentartandó lévén: annak sincsen helye, hop— a régi czéget valamelyik öröklésre hivatott akár csak toldatként is bejegyeztesse. Jogt. hit. TI. 80. 13. §. Alkalmi egyesület nem tartozik a 61. §-ban meghatározott kereskedelmi társaságok közé s igy czége