Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

150 Kereskedelmi jog 239—240. § zetben lehet hatályos, mart a korlátozó intézkedésnek csak az lehet az értelme, hogy a működésben levő szövetkezetre nézve nem lehet közömbös, hogy kik a tagjai. 0. 1904. május 19. 981/903. Gr. IX. 1009. Gl. IV. 832. Minthogy az alapszabályokban arra nézve, hogv az a beleesrvezés csak bizonyos meghatározott esetekben volna megtagadható, intézkedés nem foglaltatik, kétségtelen, hogy az igazgatóság a tagsági részjegyek átruházását az eset köriilménvei szerint mindenkor visszautasíthatna anélkül, hogy a visszautasítást igazolni tartoznék. — Gvöri T. 1903. ian. 15. 571/902. sz. Gl. IV. 831. A szövetkezeti rész1 etkönyvon alapuló követelés természete. Gl. IV. 833. 239. §. A szövetkezeti üzletrészt az üzletrész tulajdonosának hitelezője le nem foglalhatja és azt a végrehajtató a vógr. törv. 128. §-a értelmében magára át nem ruházhatja, hanem csupán a társasásr feloszlásának esetére az adósnak jutandó iHotménvét veheti végrehajtás alá. C. 1902. decz. 9. 242. Gr. IX. 1010. Szövetkezeti tagsági üzletrész végrehajtás tárarvát nem képezheti, mert a hitelezőt csupán a K. T. 239. §-ban foglalt jog illeti meg. O. 1893. ánrilis 6. 459/92. sz. Gr. IX. 1011. Gl. IV. 835. A szövetkezeti tasr a szövetkezettel szemben fennálló üzletrészi tartozás ellenében a szövetkezettől neki iáró saját követelését be nem számíthatja. C. 1904. febr. 9. 1388/903. Azonos 1904. febr. 9. 370/903. sz. Gr. IX. 1012. Gl. IV. 836. Ha f\ szövetkezet kebelében megalakult évtársulat időtartamának zárhatárideje beleesik a K. T. 237. §-ában emiitett azon esrv évbe, melvnek elteltével követelheti csak a kivált tag a ráeső üzletrészt, akkor ezen esrv év eltelte előtt különös mejrállanodás esetében sem számithatók be a befizetett üzletrészek a szövetkezet által a tagnak adott kölcsönösszegbe. C. 1904. november 29. 7948/903. sz. Gr. IX. 1013. A szövetkezeti részjegyek bizonyos korlátolt időre való lekötése és a forgalomból kikapcsolása a részjegyeknek sem forgalmi természetét, sem átruházhatósági minőségét ki nem zárja és ennélfogva a törvény által tiltva nincs, még akkor sem, ha a czégbiróság a részjegyek korlátozásának az alapszabályokba fel vételét meg nem engedte. Jogt. hit. II. 97. 240. §. Nem jegyeztetett be a szövetkezeti alapszabályok azon módosítása, hogy ,.rendkívüli közgyűlés egybehivását legalább harmincz tag bár mikor követelheti"? mert a szövetkezet tagjainak törvényes joga, hogy az üzletrészek egy tizedét képviselő tagok rendkívüli közgyűlés egybehivását az ok és czél kijelölése mellett bármikor követelhessék. Bpesti T. 1904. nov. 29. 3119/904. Gl. XII. 1864. A szövetkezeti tagokat, ha a közgyűlési határozatot a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkezőnek találják, a kérdéses közgyűlési határozattal szemében a kereseti jog megilleti ugyan, de nem élhetnek cp"vszersmind a czégbiróságnak a hozzá beterjesztett közgyűlési határozatok tárgyában perenkivüli uton kelt végzés ellen a feifolyamodás jogarvoslatával is. Bpesti T. 1905. szeptember 28. 2434/905. sz. a. Gl. XII. 1865. Azon szövekezeti tag. aki a szövetkezetnek azon közgyűlésén, melyen az részvénytársasággá átalakult, részt nem vett, és így szavazatával az alapszerződésnek ily módon való megváltoztatásához hozzá nem járult, a szövetkezet többi tagjai által közgyűlésen hozott határozat által akarata ellenére nem kötelezhető arra, hogy az ekként átalakult részvénytársaság részvényese legyen, amiből pedig önként folyik, hogy ezt a szövetkezeti tagok ki-