Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 240—241. §§. 151 fejezett hozzájárulása nélkül alakult ezen részvénytársaságai szemben kötelezettség egyáltalán, tehát vészvényösszeg befizetésére vonatkozó kötelezettség" sem terhelj. C. 1904. decz. 14. 701/904. sz. a. Gl. Xn. 1866. Ha a szövetkezeti tagok vakmely tisztséget viselnek, vagy részjegyen kivtil élvezeti jegy birtokában vannak is, a közgyűlésen résztvett tagok egyenkénti számbavételétől eltérő számitásnak helve nincs. 0. 1907. szeptember 5. 211/906. Gl. XIV. 725. A K. T. 174. §-a részvényes (ili. szövetkezeti tag) kereseti jogát a közgyűlésnek sérelmes határozata ellenében kifejezetten csak akkor köti az ott megállapított határidőhöz, ha e határozat a törvény vagy az alapszabályok által előszabott alakszerűségek mellőzése miatt akarja megtámadni, e korlátozás azonban elesik akkor, midőn a határozat azért támadtatik meg. mivel az a törvénynyel vagv alapszabályokkal ellenkezik. C. 1898. nov. 5. 138. sz. ifikor tartandó meg a szövetkezeti tagok kérelmére összehívott rendkívüli közgyűlés? Gl. IV. 842. Közgyűlési határozatot csak a lényeges alakszerűségnek mellőzése miatt lehetne megtámadni. Gl. IV. 843. A szövetkezet alapitóinak felelősség?, Gl. IV. 846. A közgyűlésre való meghívást illetően elegendő, ha az két helybeli napilapban tétetik közzé, habár az alapszabályok „helybeli lapok" utján való közlést rendelnek, s Kolozsvárt ezidőszerint kettőnél több napilap jelenik meg. de nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogv az alapszabályok létesítése idejében köztudomás szerint Kolozsvárt csak két napilap jelent meg s ekként a szövetkezet akarata a közgyűlésre való meghívás tekintetében csak arra irányulhatott, hogy a meghívások csupán két helybeli napilapban tétessenek közzé, ami által a kitűzött czél a je^n viszonyok között is elérhető. Kolozsvári T. 1905. nov. 9. 39S0. sz. Gl. XIII. 1233. A törvény intézkedésével, amely szarint a szövetkezet rendkívüli közgyűlésének egybehivását az üzletrészjegyek egy tizedrészét képviselő tagok követelhetik, ellentétben áll és ezért be nem jegyezhető oly alapszabálvi rendelkezés, hogy ez a jog csak azokat a tagokat illeti meg. akik részjegyeiket már teljesen befizették. Bpesti T. 1906. márcz. 27. 717. sz. Gl. Xin. 1234. Ha a szövetkezet közgvülése az üzletrészek összegének felemelését határozta el. a felsorolt összeget csak azok a tagok kötelesek befizetni, akik az alapszabályok ilyen irányban történt módosítása után léptek a szövetkezetbe; ellenben azokra a tagokra, akik a felemelés idejében már a szövetkezet tagjai voltak, a közgyűlésnek ez a határozata nem kötelező még akkor sem. ha ezt a közgyűlési határozatot keresetileg meg sem támadták. O. 1906. íun. 22. 1082/905. Gl. X3H. 1235. 241. §. Habár a szövetkezetet illető kézbesítései- érvényességére elegendő, ha azok az igazgatóság valamelyik tagjának kezeihez történtek, azonban a szövetkezet csak az alapszabályokban megállapított formaszerüségek megtartása, tehát alapszabálvszerü czégjegvzés mellett tehet Írásbeli kötelező nyilatkozatot és i«v köthet meg czégjegvzésszerü külön meghatalmazás hiányában birói egvezséget. is. Xem érvényes tehát az oly birói ea-vezség, mérvet a fogyasztási szövetkezet nevében csak egv igazgató irt alá. ha ennek a szövetkezettől alanszabályszerü czégjegyzéssel kiállított meghatalmazása nem volt. G. 1905. márcz. 13. 7'907. G. Gl. XIV. 725/a. Ha a szövetkezet alapszabályai szerint a hitelnyújtás az adósok hitelképességéhez is van kötve, ugy maga az a körülmény, hogy az adósok vagyontalanok, az igazgatóág tagjainak felelősségét oly eset-