Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 237—238. §§. 149 hiányában nem fordíthatja a tartalékalap növesztésére. A szövetkezeti alapszabályok joghatályosan megállapíthatják, hogy az üzletrészekre meghatározott részfizetéseket nem teljesítő tag az eddigi befizetések elvesztésével a szövetkezetből kizárandó. C. 1904. január 2. 888/903. Gr. IX. 1002. Az alapszabályoknak oly intézkedése, amely a K. T. 237. §-ával szemben a kivált tagok által igényelhető összeget a kiváltás évéről szóló zárszámadás szerint reájuk eső üzletrésznél kisebbre szorítja, mint törvénybe ütköző, hatálytalan. C. 1895. október 16. 1369/94. sz. Gr. IX. 1003; Gl. IV. 823. és 825. és 837. ' #Semmis az a közgyűlési határozat, amely szerint a kizárt szövetkezeti tagok részjegveik értékét a tartalékalap javára elvesztik, mert az alapszabályoknak olv intézkedése, mely a K. T. 237. §-ával szemben a kivált tagok által igényelhető összeget a kiválás évéről szóló számadás szerint reájuk eső üzletrésznél kisebbre szorítja, mint törvénybe ütköző, hatálytalan. Curia 1895. október 16. 1369. sz. Gr. IX. 1004. Gl. IV. 823. és 825. és 837. Az utóbb történt felmondással a szövetkezetből való kilépés iránti elöbbeni felmondás hatályát vesztvén, ha az utóbbi felmondás évében a felszámolás elhatároztatott, az üzletrész nem követelhető a kilépés évéről szóló zárszámadás eredménvenek megfelelőleg. hanem csak a Tv. T. 252. §-a szerint. C. 1901. május 21. 1520/900. sz. Gr. IX. 1005. GL IV. 828. Az üzletrészekre nem szövetkezeti tag által teljesitett befizetések nem követelhetők általa vissza azon a jogalapon, hogv ő azokat mint takarékbetéteket fizette be. C. 190i. január 16. 1114/903. sz. Gr. IX. 1006. A K. T. 237. §-ának parancsoló rendelkezése, hogy t. i. a szövetkezetből kiváló tagnak igénye van a kiválási évről szóló zárszámadás szerint reája eső üzletrészhez, csak a már teljesen befizetett üzletrészekre vonatkozik, ezért nincsen törvényes akadálya annak, hogy a szövetkezeti tag által az üzletrészre eszközlendő heti befizetés elmulasztása esetére alapszabályilag kiköttessék, hog ya már addig teljesitett befizetések a hátralékban levő tag részére elvesznek. C. 1905. május 16. 547/905. sz. a. Gl. XII. 1862. Az, aki nem írásbeli nyilatkozat alapján lépett valamely szövetkezetbe, ha fel is vétetett a tagok névjegyzékébe, nincs jogosítva a közgyűlési határozatot megtámadni. C. 1905. deczember 13. 1367/904. Gl. XII. •. 1863. Evtársulatokra oszló szövetkezet nem mondhatja ki érvényesen alapszabályaiban, hogy a kilépő tag a kiválás tényleges időpontjában kiszámított járandóságát csak az illető évtársulat felszámoláskor követelheti. Szegedi T. 1382/906. Gl. XIII. 1231. 238. §. A névre szóló üzletrész tulajdonjogához való jog és az a körülmény, hogy az üzletrész az alperes nevére van bejegyezve, egymagában nem áll útjában a joghatályos átruházásnak. Térfi V. 636. A részjegy átruházása esetében a szövetkezet nem tagadhatja meg az üzletrész kifizetését azon az alapon, hogy az átruházott részjegyek visszaadása vagv bírói megsemmisítése nélkül fizetni nem köteles. C. 1898. február 9. 613/97. sz. a Gr. IX. 1007. Gl. IV. 819. és 829. A K. T. 238. §-a első bekezdésének rendelkezése csak abban az esetben nem alkalmazható, ha az üzletrészjegyek átruházása a társasági alapszabályok világos és félre nem érthető rendelkezése által ki van zárva. C. 1901. május 26. 205. sz. Gr. IX. 1008. Gl. IV. 830. A K. T. 238. §-a megengedi ugyan, hogy az üzletrészek átruházása alapszabályilag korlátoltassék, az ily alapszabályi intézkedés azonban csak a működésben levő szövetke-