Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 234—235. §§. 237. §-ában szabályozott arra az esetre, amikor a kivált szövetkezeti tag a kiválás évéről szóló zárszámadás szerint reája eső üzletrészét követeli a szövetkezettől és amely esetben a most felhívott törvényszakasz szerint a korlátolt felelősséggel alakult szövetkezet tagjai üzletrészeik kifizetését a K. T. 254. §-ban meghatározott elévülési idő lejártával, tehát amennyiben a kilépés időpontja az alapszabályokban meg nem állapíttatott, a K. T. 235. §. és 237. §-ai szerint az üzleti év befejeztétől számitott egy év elteltével követelhetik. 1906. nov. 13. 1223/905. A C. IV. polg. tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilv. határozat. GL XIV. 724. 235. §. A szövetkezet tagjának kilépése joga bármelyik üzleti évben feltétlen. Az alapszabályoknak evvel ellenkező rendelkezése érvénytelen. C. 1893. november 23. 18/93. Azonos 1846/92. 1468/92.1375/903. Ugyancsak Curia 1904. febr. 23. 478. és 479/903. Azonos 1375/903. Gr. IX. 988. és 989. Gl. IV. 848. Az a körülmény, vájjon alperes a felmondást tudomásul vette-e vagy sem, a felmondás hatályára közömbös, mert a kereskedelmi törvény 235. §-ának értelmében a szövetkezeti tagnak feltétlenül joga van a szövetkezetből előleges felmondás mellett kilépni. C. 1904. április 6. 1181/903. Gr. IX. 990. Gl. IV. 807. A kereskedelmi törvény intézkedései nem zárják ki a szövetkezeti tag kilépésének megbízott utján való bejelentését. C. 1904. febr. 26-án. 478., 479/903., 967/92., 642/97. Gr. IX. 991. Gl. IV. 820. Az igazgatóság jogkörében, állván a tagot a szövetkezetből kizárni, joga van a hátralékos részösszeg iránt egyezséget is kötni. C. 1892. febr. 18. 373/91. Gr. IX. 992. Ha az igazgatóság az alapszabályok vagylagos joga között választván, a késedelmes tagot a szövetkezetből kizárta és erről őt értesítette, nem térhet ettől ismét el és nem perelheti a hátralék megfizetése iránt. C. 1892. febr. 18. 162/91. Gr. IX. 993. Az alapszabályokba felvett az a rendelkezés, hogy az a szövetkezeti tag, aki a tagsági dijat nem fizeti, kizáratik, azt is eredményezi, hogy a szövetkezet nem követelheti a lejárt üzletrészeket. C. 1891. szept. 11. 1300/90. Azonos 1030/90., 306/91. Gr. IX. 994. Gl. IV. 799. A K. T. 235. §-ának a kilépés és kizárás idejére vonatkozó rendelkezéseiből következik, hogy a kizárt szövetkezeti tag a rész jegy élinek ujabbal való kicserélését nem, hanem csupán a reá eső üzletrészt követelheti. C. 1894. április 13. 1564/93. és 7294. Gr. IX. 995. A kereskedelmi törvény 235. §-ának rendelkezéséből az tűnik ki, hogy a szövetkezet tartama határozatlan időben is megállapítható. Ebből folyólag az alapszabályok jóváhagyása nem tagadható meg oly okból, hogy a módosított alapszabályok a szövetkezet tartamára nézve intézkedést nem tartalmaznak. Budapesti tábla 1905. szeptember 15. 2315. Gl. XII. 1858. Az, aki a szövetkezetből való kilépését még a szövetkezet bejegyzése előtt jelenti be, nem lévén tagnak tekinthető, az alapszabályokban foglalt kötelezettségek őt még akkor sem terhelhetik, ha a szövetkezet tényleges működését már előbb megkezdte és az illető egy ideig ezeket a kötelezettségeket teljesítette is. Curia 1905. május 11. 1309/904. Gl. XII. 1859. A szövetkezetnek valamely tagja által az évnek oly szakában történt felmondás, mely az alapszabályok értelmében a legközelebbi üzleti évre már elkésett, — az az után következő másik évre joghatályos. C. 1905. február 1. 529/904. Gl. XII. 1860. A szövetkezetből kizárt tagnak üzletrészére befizetett összeget a szövetkezet az alapszabályoknak erre vonatkozó kifejezett intézkedése hiá-