Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 235., 237. §§. 147 nyában nem fordíthatja a tartalékalap növesztésére. A szövetkezeti alapszabályok joghatályosan megállapíthatják, hogy az üzletrészekre meghatározott részletfizetéseket nem teljesítő tag az eddigi befizetések elvesztésével, a szövetkezetből kizárandó. C. 1904. január 2. 882/903. Gl. XII. 1861. Az 1893. évi XXIII. törvényczikk 10. §-a szerint ugyan a szövetkezetbe belépő tag már a belépési ténynél fogva köteles egy üzletrészt az alapszabályokban megállapított részletekben, időben és joghátrányok mellett befizetni, de ugy e szakasznak a részletbefizetést megengedő intézkedéséből, mint a 18. §-ban megállapított korlátlan kilépési szabadságból önként következik, hogy a jegyzett üzletrész, névértékének befizetésére vonatkozó kötelezettség csak ki nem lépő tagra vonatkozhatik, ellenben a kilépő tagra nézve csak a kiválás időpontjáig lejárt részleteknek befizetésére vonatkozó kötelezettség állapitható meg. Habár alperes a szövetkezet bejegyzése és közzététele előtt lépett is ki, tehát oly időben, midőn a szövetkezet jogilag még nem létezett s habár egy alakítandó szövetkezet kötelékébe való belépési nyilatkozat magában véve csak feltételesen kötelező, amennyiben hatálya a szövetkezetnek kellő időben való tényleges megalakulásától függ, ez a körülmény a kiválás időpontjáig, illetve a négyheti felmondási idő lejártáig esedékessé vált járandóságok megfizetésére vonatkozó kötelezettségét alperesnek meg nem szünteti, mert a szövetkezetnek megalakulásával, a czégbejegyzés és közzététel megtörténtével a szövetkezet megalakítása végett (1898. évi XXIII. törvényczikk 3. §-a) sajátkezüleg tett és a jegyzett üzletrész befizetésének kötelezettségével járó belépési nyilatkozat és annak az alakuló közgyűlésen többi résztvevő részéről való elfogadása által a belépésre nézve létrejött jogügylet visszahatólag hatályossá válik és e szerint a czógjegyzés és közzététel előtt is az, ki szabályszerűen belépett, mindaddig tagnak tekintendő, amig kilépését be nem jelentette. C. 1906. máj. 30. 852/905. Elvi jelentőségű nyilv. határozat. (11. XIII. 1228. Az 1898:XXIII. t,-cz. alapján alakult szövetkezet tagjai a szövetkezetből négyheti felmondás mellett az általuk jegyzett üzletrészek teljes befizetése előtt is kiléphetnek és ebben az esetben csak a kilépés időpontjáig lejárt részletek befizetésére kötelezhetők. C. 1906. máj. 30. 852/905. Gl. XIII. 1229. Nem sérelmes az alapszabályok az a rendelkezése, hogy a tag kizáratásának helye van, ha egy egész éven át a szövetkezetből mit sem vásárol, vagy ha bebizonyult, hogy a községben levő más üzletből ismételten oly árukat vásárolt, melyek a szövetkezet raktárán kaphatók; mert egyrészt a tagok az alapszabályok elfogadásával önként alávetik maglikat a jelzett kötelezettségnek s így vásárlási kényszer fennforgásáról szó sem lehet és mert másrészt az alapszabályok fenntartják a kivált tagnak azt a jogát, hogy üzletrészének összegét követelheti s igy a tagnak kizárása vagyoni hátrányt nem okoz. Curia 1906. május 30. 548/906. A váltótanács 12. sz. elvi határozata. Gl. XIII. 1230. 237. §. Ha az, aki a szövetkezetbe tagdij fizetést teljesített, a szövetkezet tagjának nem tekinthető, a befizetés nem üzletrész, hanem oly tartozatlan fizetés, amelyet a fizető a szövetkezet elleni csőd előtt lejárt követeléskép saját tartozásába beszámíthat. Térfi IX. 416. A kereskedelmi törvény 237. §-a szerint a kivált szövetkezeti tagnak feltétlenül igénye van a kiválás évéről szóló zárszámadás szerint reá eső üzletrészhez és ez üzletrész kifizetését a korlátolt felelősséggel alakult szövetkezet tagjai a 254. §-ban meghatározott elévülési idő J tv