Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 11—12. §§. bankmüveleteket feltételez és ha a szövetkezet más bankügyletekkel is foglalkozhatik: a „bank" kitétel az üzlet közelebbi megjelölésére szolgál. Jogt, bit. II. 79. Bank elnevezés alatt rendszerint nagyobb és kiterjedtebb üzletkörü, nagyobb üzleti tökével rendelkező nagyobbszabásu pénzintézet értendő; ezt a mértéket meg nem ütő üzlet megjelölésére a „bank" szó a czégszövegbe be nem jegyezhető. Jogt. hit. II. 143. Minden czég, melynek tagja nem egy, hanem több jogalany, nem egyéni, hanem társas czég. Debreczeni T. 1907 április 10-én 1130. sz. Gl. XIV. 653. A czég szövegébe felvétetni kért „párisi gyémántkirály" kitétel már meghaladja a kereskedelmi forgalomban megengedhető reklámnak határát s igy be nem jegyezhető. Budapesti T. 1907 augusztus 19. 2620/907. sz. Gl. XIV. 654. A folyamodók által bejegyeztetni kért czégszövegben előforduló „Danubius" szó nem tekinthető olyan toldatnak, amely a folyamodók közkereseti társas üzletének vagy ezen üzlet tulajdonosai személyeinek közelebbi megjelölésére szolgálhatna; holott a keresk. törv. 11. §. 2. bekezdésében foglalt és nyilvánvalóan a közkereseti társaságok czégének szövegére nézve (kereskedelmi törvény 13. §.) is irányadó rendelkezés szerint csakis ilyen értelmű toldat foghat törvényszerűen helyet. C. 1907. aug. 26. 1068/907. sz. Gl. XIV. 655. Nem jegyezhető be az olyan czég, amelyben a nő férje vezetéknevét és a maga születési nevét vagy ennek kezdőbetűjét használja. B. 1905. nov. 22. 3029/905. Gl. XII. 1675. Férjes nő pusztán születési nevét a czégben nem használhatja. B. 1905. május 16. 1419. Gl. XII. 1676. Grósz Józsefné ós Grósz Józsa czégtagok a társaság czégét „Grósz J. és társa" czég alatt bejegvezhetik. C. 1905. január 18. 1713/904. Gl. XII. 1677. Férjes nő csak ugy használhatja nevét czégül,. hogv férjes minősége kitűnjék. B. 1905. szept. 12. 2589. Gl. XII. 1678. Ugy a K. T. 11. szakasza esetében az egyéni czégeknek, mint a K. T. 13. szakasza eseteiben a közkereseti és betéti társaságok czégének megváltoztatásával, a kereskedőnek a czégszövegbe felvehető polgári neve alatt csakis az a név érthető, melynek viselésére az illető a polgári törvények szerint jogositott. Bpesti T. 1905. márcz. 16. 1419. sz. a. Gl. XII. 1679. Iparüzlet, gyakorlására nem csupán természeti személyeknek, hanem czégeknek is adható engedély s ennélfogva a czp^bejegyzési kérelem elutasítására okul nem szolgálhat, hogy az iparigazolvány nem a czégtagoknak, mint természeti személyeknek nevére., hanem a társaság nevére állíttatott ki. B. 1905. márcz. 22. 661. sz. Gl. XII. 1680. 12. §. Ha az egyéni czég tulajdonosa meghalt, azért nem szűnik meg a czég, — és az özvegy, aki az üzletet vezeti, a czég aláírásával vállalhat váltói kötelezettséget. C. 1442/894. G. IX. 65. A törvény nem zárja ki azt, hogy a kereskedő, akinek bár ugyanabban a helységben, de különböző helyeken, telepeken, több üzlete van, azok megjelölésére a K. T. 11—15. szakaszainak korlátai között különböző czégeket használjon. B. 1899. április 27. 903/99. Gl. IV. 46. Gr. IX. 61. A czégnek a K. T. 10. szakaszában foglalt meghatározása kizárja, hogy a kereskedő vagy kereskedelmi társaság annyi különbözőséget nehezítessen be, ahány különböző üzlettel foglalkozik. B. 1900. decz. 19. 3569. Gl. IV. 47. A meghalt czégtulajdonos örökösei, ha az öröklésre mutató toldatot ki-