Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 211., 214., 218. §§. 135 211. §. A külföldi társaság csakis a magyar állam területén levő fióktelepének ügyletei vagy jogeselekvényeiböl keletkező igények tekintetében pe­relhető hazai biróság előtt és igy nem állapitható meg az illetékes­ség, ha a követelés nem származik jogügyletből, hanem kártételből. C. 1905. szept. 6. 7949. (11. XII. 1841. A külföldi részvénytársaság belföldi fiókintézetének képviselői csak bel­földiek lehetnek. B. 1904. okt. 13. 2806. Gl. XII. 1842. A kereskedelmi törvény 211. §. 6. pontjának az a rendelkezése, hogy a külföldi részvénytársaságok, ha a magyar korona országaiban fiók­intézetet felállítani kivánnak, a fiókintézet képviselősége által 'kö­tött ügyletekből eredő minden pe­res kérdésre nézve magukat a bel­földi bíróságoknak alávetni tar­toznak, nem azt jelenti, hogy a belföldi biróságok csak a fiókinté­zet képviselősége ellen inditott pe­rekben járhatnak el, hanem a fel­hívott rendelkezés helyes értelme szerint a belföldi biróságok illeté­kessége magára a külföldi rész­vénytársaságra nézve is kötelező minden peres kérdésre nézve, mely a képviselőség által kötött ügyle­tekből eredő igény érvényesítése közben merült fel. Bpesti T. 1905. szeptember 29. 5910/905. Gl. XII. 1843. Külföldi részvénytársaság a K. T. 211. §-ában megkivánt törvényes feltételek teljesítését közg5rülési határozattal tartozik igazolni. Az igazgatóság által e tekintetben vál­lalt kötelezettség sem elegendő. B. T. 5462/76. Gl. IV. 758. A külföldi részvénytársaság bejegy­zésének előfeltételei. Gl. IV. 759. A K. T. 221. §-a nem tartalmazván olyan intézkedést, hogy a külföldi részvénytársaság a belföldi üzlete folytatására csak közvetlenül ren­delhetne képviseletet, ilyen kife­jezett rendelkezés hiányában a részvénytársaság azt a jogát, ille­tőleg kötelezettségét megbizott ál­tal is gyakorolhatja. B. T. 1902. febr. 4. 4051/901. Gl. IV. 760. 214. §. Külföldi részvénytársaság közgyű­lési jegyzőkönyve. Gl. IV. 764. 218. §. A kereskedelmi törvény büntető ha­tározatainak alkalmazása oly rész­vénytársaságot vagy szövetkezetet tételez fel, melynek czége szabály­szerűen bejegyezve van. O. 1890. máj. 7. 498. sz. Gr. IX. 919. Gl. IV. 765. Panaszosoknak puszta állításokra fektetett és semmiféle bizonyitó adattal nem támogatott feljelen­tése a kereskedelmi eljárás 50. §-ában szabályozott eljárás megin­dítására alapul nem szolgálhat, to­vábbá, mert másrészt a felfolya­modó ügyészség sem hozott az el­járó törvényszék tudomására vala­mely határozott adat alapján meg­állapítható" olyan tényt, mely a K. T. 218. és következő §-ainak súlya alá eső cselekmény vagy mulasztás jelenségeit magában foglalná. C. 1902. január 16. 1500/901. sz. Gr. IX. 920. Gl. IV. 766. A K. T. 218. és köv. §-aiban megha­tározott rendbüntetést a tábla csak másodfokban alkalmazhatja. C. 1895. máj. 28. 840. sz. Gr. IX. 921. Gl. IV. 768. Magában véve az, hogy a kereske­delmi eljárás 50. §-a második be­kezdése értelmében az illetékes kir. törvényszék abban az esetben, ha a K. T. 218., 219. és 221. §-ai alá eső cselekmény vagy mulasztás bármi uton jut hivatalos tudomá­sára, ezek tekintetében eljárni kö­teles, annak részére, aki a 218. §-ban körülirt büntetendő körül­ményt a kir. törvényszéknek tu­domására hoz, az e tárgyban ho­zott határozat tekintetében felebb­viteli jogosultságot meg nem álla­pit, C. 1901. máj. 2. 494/900. Gr. IX. 922. Gl. IV. 767.

Next

/
Oldalképek
Tartalom