Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

136 Kereskedelmi jog 218—220. §§. A kereskedelmi törvény 218. és köv. szakaszaiban foglalt rendelkezések büntetőjogi természettél birván, kétségtelen, hogy az általános bün­tetőjognak az elévülésre vonat­kozó rendelkezései joghasonszerü­ségnél fogva az emiitett §-okon alapuló határozatoknál is alkalma­zandók s ezen cselekmények és mulasztások az elévülés szempont­jából a vétségekkel egy tekintet alá esnek. Ezen elévülés szünetel azon idő alatt, amig a büntetőbíró­sági eljárás az iránt folyik, hogy vájjon a kereskedelmi törv. 218. §-ában felsorolt cselekmény vagy mulasztás nem esik-e a B. T. K. súlya alá. Bpesti T. 1904. nov. 2. 3018/V. sz. Gr. IX. 923. A K. T. 218. és következő szakaszai­ban szabályozott rendelkezések büntetőjogi természettel birván, kétséget nem szenved, hogy a bün­tetőjognak elévülési rendelkezései joghasonszerüségnél fogva az em­iitett §§-okon alapuló határoza­toknál is figyelembe és alkalma­zásba veendők. C. 1904. máj. 17. 607. v. sz. Gr. IX. 924. A törvényszék abban az esetben, ha a kereskedelmi törvény 218., 219. és 221. §-ai alá eső cselekmény vagy mulasztás bármi uton hiva­talos tudomására jut, ezek tekin­tetében hivatalból lévén köteles eljárni, az a körülmény, hogy ilyen cselek vény és mulasztások miatt a megtorló eljárás egyes szövetkezeti tagok feljelentése kö­vetkeztében tétetett folyamatba, a feljelentők részére az e tárgyban hozott határozat tekintetében fe­lebbviteli jogosultságot meg nem állapit. A kereskedelmi eljárás 44. §-a szerint a perenkivüli eljárás költségeit rendszerint azon fél tar­tozik viselni, aki arra okot szol­gáltatott. Ezen költségekhez pana­szosként fellépő fél ügyvédi költ­ségei is hozzá számitandók. Bpesti T. 1905. január 25. 3166/904. sz. Gl. XII. 1844. Az a körülmény, hogy a részvény­társaság igazgatósági tagjai a csőd kérésének elmulasztása miatt a K. T. 218. §-a értelmében birsággal sújtatnak, nem zárja ki, hogy azok, akik e törvényellenes mu­lasztás által kárt szenvedtek, az igazgatóság tagjait a 189. §. alap­ján magánjogi uton felelősségre vonhassák. C. 1895. november 17. 777/904. sz. Gl. XII. 1845. Részvénytársaság igazgatósága ellen büntetendő cselekmények miatti perenkivüli eljárásra, amikor a czég az egyik törvényszéknél már töröltetett, a másik törvényszék­nél még bejegyezve nincs, az a bi­tóság illetékes, melynél a pana­szolt cselekmény elkövetése idején a részvénytársaság bejegyezve volt. A C. által elvi jelentőségű­nek nvilv. 17. számú határozata. Gl. XIII. 1220. 219. §. A részvénytársaság vagy szövetkezet felügyelő-bizottsági tagja ellen ;i K. T. 219. §-a szerint büntetésnek csak ugy van helye, ha ő tudva ap­probálta a hamis adatokra alapi­tott mérleget. A panaszosokat eb­ben az eljárásban nem illeti meg jogorvoslati jog. C. 1905. szept. 6. 544. sz. Gl. XII. 1846. A BTK. 106. §-ában foglalt rendel­kezés joghasonlatosságnál fogva a K. T. 218., 219., 221. §-aiban fel­sorolt cselekmények és mulasztá­sok tekintetében az eljárás meg­indítása az elkövetés napjától szá­mitott három év elteltével elévül. C. 1904. nov. 2. 3018. Gl. XI. 1232. 220. §. A részvénytársaságok és szövetkeze­tek igazgatóságai, felügyelő-bi­zottsági tagjai stb. ellen a keresk. törv. 220. és következő szakaszai alapján kirótt pénzbírságok be­hajthatatlanság esetén szabadság­vesztés-büntetésre átváltoztatan­dók. C. 1905. máj. 5. 282/905. sz, Gl. XII. 1847,

Next

/
Oldalképek
Tartalom