Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

,134 Kereskedelmi jog 208—210. §§. A törvényszék az alaptöke leszállítása tárgyában sem az azt kérő társaság, sem az esetleg meghallgatott hitelezők előterjesztéséhez kötve nincs, jogositva van tehát a leszállítást a kértnél kisebb ösz• szegben is engedélyezni. A határozat ellen felf olyamodásnak van helye ugy a társaság, mint a hitelezők részéről; az egyes részvényesek ellenben perorvoslattal nem élhetnek. Lfi. 318/76. Gl. IV. 753. Törvénybe ütköző az alaptőke leszállítására irányzott oly közgyűlési határozat, mely által a részvénytőke egy része a részvényeseknek oly kikötéssel rendeltetett visszaadatni, hogy azt, ha a közgyűlés kivánja, ismét befizessék. B. T. 1028/81. Gl. IV. 754. Részvénytársaságok egyesülése. Egyesülés vagy czégváltozás ? Gl. IV. 749. .209. §. Minthogy a kereskedelmi törv. 209. §-a nem határozza meg azt, hogy a részvények névértékének leszállítása mely határig történhetik, nem tekintendő törvénybe ütközőnek a részvények teljes névértékének lebélyegzése. C. 1903. okt. 13. 728/903. G. IX. 903. A részvénytársaság leszállíthatja alaptökéjét mindazon esetékben, a melyekben az a társaság czéljainak elérhetése végett szükséges és a leszállítás mérve nem a részvényesek, hanem csak a társasági hitelezők érdekében van korlátozva annyiban, hog.v csak oly tőkeszállítás engedélyezhető, mely mellett a társaság tartozásainak eleget tehet. C. 1887. május' 5. 377. sz. Gr. IX. 911. Gl. IV. 752. 210. §. Külföldi részvénytársaságnak az a tagria, aki mint kénviselő a czégjegyzékbe nincs bevezetve, a társaságra is joghatálylyal nem jogosult a társaság hivatalnokának felmondani. C. 1891. szeptember 30. 185/91. sz. Azonos 1608/90. sz. Gr. IX. 912. Külföldi társaságnak a külföldi anyaintézet igazgatójának ténye kötelező hatályú az itteni fiókintézetre is. C. 1893. november 7. 1011/93. sz. Gr. IX. 913. A külföldi, itten be nem jegyzett részvénytársaság nevében eljárt egyén a képviselői minőségben kötött ügyletekért saját személvében felelős. C. 1891. febr. 13. 1231/90. sz. Gr. IX. 914. Gl. IV. 757. Külföldi részvénytársaság belföldi fiókintézetének vagy ügynökségének képviseletével több személy együttesen (K. T. 37. §. 2. bek.) is felruházható, mely alanyi korlátozása az egyes képviselő hatáskörének, amennyiben a czégjegyzékbe bevezetve és közzétéve lett, harmadik személyek irányában is joghatálylyal bírván, az egyes képviselő által ebbeli minőségében egyedül — akár írásbeli, akár szóbeli formában — tett nyilatkozat az illető részvénytársaságra nézve kötelezőnek nem tekintethetik. C. 3833/83. sz. Gr. IX. 915. Gl. IV. 761. A külföldi részvénytársaság belföldi fiókintézete a külföldi részvény. társaságtól különböző jogalanyisággal felruházva lévén, a külföldi részvénytársaság belföldi fióktelepe csak a belföldön kötött, vagy a belföldre vonatkozó ügyletekből származó követelésekért vonható felelősségre. Curia 1903. máj. 20. 776/902. Gr. IX. 916. Gl. IV. 763. Külföldi részvénytársaság, ha belföldön fióktelepet létesít, belföldi üzletekre csak belföldi képviselője által intézkedhetik. B. 1904. okt. 18. 2806. Gr. IX. 917. Az alaptőke leszállításának bármely alakzata, az alapszabályszerü kisorsolás esetét kivéve, közgyűlési határozatot és törvényszéki engedélyt igényel. C. 1890. január 16. 1272. Gr. IX. 910. Gl. IV. 751. A bejelentést elmulasztó külföldi részvénytársaság jogi helyzete. Gl. IV. 755.