Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 205—206., 208. §§. 133 a törvényes határozatok ellenére, hanem akkor is, ha a társaság valamely más hitelezője elégíttetik ki ily módon. C. 1901. október 8. 111/901. sz. Gr. IX. 907. Gl. IV. 748. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság időközben a czégjegyzékböl is töröltetett, nem fosztja meg felpereseket attól a joguktól, hogy a követelésüket a volt részvénytársaság ellen érvényesítsék; s minthogy addig, mig a felszámolás alatt álló részvénytársaságnak aktiv vagyona van, az sem állapítható meg, hogy felperesek követelése a társaság vagyonából nem nyerhet-e kielégítést, a felszámolók és a felügyelő bizottság tagjainak a kereskedelmi törvény 205. §-ában megállapított felelősségéről pedig csak abban az esetben lehet szó, ha a társasági vagyon végleges felosztása után felperesek követelésére fedezet nem jutott: felpereseket keresetükkel ezúttal el kellett utasítani. C. 1907. június 25. 718/906. Gl. XIV. 721. 206. §. A felszámolók jelentésének közzétételi módja. A felszámolók dijainak megállapítására vonatkozó közgyűlési határozat megsemmisítése az érdekeltek szavazatai miatt. C. 1907. jan. 24. 815/906. Gl. XIV. 722. 208. §. A K. T. 205., továbbá 208. §. 1. és 2. pontja nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a beolvadó társaság vagyonának az uj társaság vagyonába anélkül történt beolvasztása, hogy a beolvadó társaság hitelezőinek követelése biztosíttatott, illetve bírói letétbe helyeztetett volna, nemcsak hogy nem szünteti meg az egyesitett társaságnak a hitelezőivel szemben fennálló kötelezettségét, de sőt ilyen szabálytalanság esetén, amint ez a 208. §. 2. pontjából kitűnik, az egyesitett társaság kötelezettségén felül a kezelés körül szabálytalanságot elkövető igazgatóság tagjainak fokozatos egyetemleges felelősségét is megállapítja. C. 1897. máj. 21. 639. sz. Gr. IX. 908. Gl. IV. 750. Két vagy több részvénytársaság egyesülése esetén közgyűlési határozat elegendő s nem szükséges minden egyes részvényes kifejezett hozzájárulása akkor sem, ha az újonnan alakuló vagy beolvasztó társaság alapszabályaiba nem is vétetnek fel változatlanul az egyes társaságok alapszabályainak a tervezetből átvett intézkedései. 0. 1906. febr. 13. 1574/905. sz. Gl. XIII. 1218. Bpesti kir. Tábla: Az elsőbiróság végzésének azt a neheztelt részét, mely szerint a közgyűlésnek az egyesülésre vonatkozó határozata megsemmittetett, helybenhagyja. Indokok: A keresk. törv. 201. és 247. §-ai értelmében a részvénytársaság és a szövetkezet felosztásának egyik esete az, ha a részvénytársaság, illetve szövetkezet egy másik részvénytársasággal, illetve szövetkezettel egyesül. Az egyesülés a 208. és 253. §-ok értelmében oly hatálylyal történik, hogy AZ egyik, t. i. a feloszló részvénytársaság, illetve szövetkezet a másikba beleolvad. A kereskedelmi törvény 208. és 253. §-ai részvénytársaságnak csak részvénytársasággal és szövetkezeteknek csak szövetkezettel való egyesüléséről tesznek említést, kizártnak kell tartani, hogy a részvénytársaság vagy szövetkezet egy más természetű kereskedelmi társasággal (pl. részvénytársaság közkereseti társasággal és szövetkezettel), a kereskedelmi törvény 201. és 208. §-aiban meghatározott hatálylyal egyesülhessen, mert a kereskedelmi törvény 201. és 208. §-aiban szabályozott egyesülés, mint a feloszlásnak egyik módjára vonatkozó különleges törvényi rendelkezés, a törvény által nem szabályozott esetekre nem terjeszthető ki. 1906. máj. 25. 1014. sz. Gl. XIII. 1219.