Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 189. §. 127 nem alkalmas egyedül azon tény, hogy az, adósok vagyontalanok, mi­vel a személyi hitelképesség meg­birálásánál nemcsak az adósok vagyoni állása, hanem keresetké­pességük és személyi megbizható­ságuk képezi a hitelnyújtás ténye­zőit. C. 1905. ápr. 8. 137/904. sz. , Gl. XII. 1832. Ámbár az alapszabályok értelmében a váltók megóvatolása a pénztár­nok kötelessége, mégis az ennek elmulasztásából származó kárért az igazgatóság tagjai felelősek, ha ellenőrzési kötelezettségüknek a rendes kereskedő gondosságával való teljesítését elmulasztják, mert az a körülmény, hogy az ügykeze­lés egyes ágazatait külön alkalma­zottak látják el, nem menti fel az igazgatóság tagjait attól, hogy azokat ellenőrizzék és felettük fel­ügyeletet gyakoroljanak. C. 1905. április 8. 137/904. sz. Gl. XII. 1833. A részvénytársaság hitelezőjének a részvénytársaság igazgatói ellen a kereskedelmi törv. 189. §-a alap­ján támasztható kártéritési igénye egyáltalán nem olyan természetű, amely csak a részvénytársaság csődtömege által volna érvényesít­hető. C. 1905. nov. 15. 661/904. Gl. XII. 1834. Felszámolás alatt álló részvénytár­saság képviselete. Térti IV. 385. A felperesnek a kereskedelmi törvény 189. szakaszára alapított igényét nem szüntette meg az a körülménv, hogy felperes betétösszegére nézve, amelynek elvesztése miatt alpere­sek ellen kárkövetelést érvényesít, a részvénytársaság ellen nyitott csődben létrejött kényszeregyesség folytán részben kielégítést nyert. C. 1905. nov. 15. 661/904. Gl. XII. 1835. A részvénytársaság igazgatói ellen a K. T. 189. szakasza alapján indít­ható kártéritési kereset a részvény­társaság csődbejutása esetében a tömeggondnok által megindítható. C. 1905. május 2. 947/904. sz. a. Gl. XII. 1836. Az évi mérleg hamis összeállítása elegendő alap a részvénytársaság igazgatói kártéritési kötelezettsé­gének megállapítására. C. 1905. má­jus 2. 947/904. sz. a. Gl. XII. 1837. Minthogy a részvénytársaság maga elismerte, hogy elnökének és he­lyettes elnökének megválasztása a kormány jóváhagyásától függ, s alapszabályainak erre vonatkozó határozmánya a kormány hozzájá­rulása nélkül egyoldalúan, közgyű­lési határozattal meg nem változ­tatható. B. 1904. szept. 16. 2791. Gl. XI. 1230. Az egyes részvényeseket az igazgató­ság ellen kereseti jog nem illeti meg. Gl. IV. 706. A részvénytársaság igazgatósági tag­jait a társasági ügyek vitele és az ellenőrzés tekintetében terhelő kö­telességek teljesítésének vétkes el­mulasztása a büntető bíróság által jogerősen megállapittatván, ezzel szemben az, igazgatósági tagokat terheli annak a bizonyítása, hogy a felperest ért az a károsodás, amely által a, felperes a társaság csődbe­jutása folytán betétjének 40%-át elvesztette, az elperesek részéről kellő gondosság kifejtése esetén sem lett volna elhárítható. — II. Habár a létrejött csődbeli kény­szeregyezség értelmében a csődhite­lezök az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak vagyoni hozzá­járulásával elért kény szeregyezségi hányad kifizetése esetére az igazga­tóság és felügyelő bizottság tagjai­val szemben további kártéritési igényt fenn nem tartottak, tehát arról lemondottak: a kényszer­egyezség keretébe nem tartozó ezek a rendelkezések azzal a csődhitele­zővel szemben, ki a kényszeregyez­ségi aiánlat elfogadását kifejezet­ten ellenezte, kötelező erővel nem birnak. Jogt. hit. II. 1. A kereskedelmi törvény 189. §-ának rendelkezése azon estben is alkal­mazást nyer, ha a kereskedelmi törvény 453. §-ának parancsoló in­tézkedései meg nem tartattak és a szövetkezet igazgatósági tagjainak

Next

/
Oldalképek
Tartalom