Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 174. §. 111 zet helyiségében megtekinthető, az .igazgatósági jelentés pedig a szö­vetkezeti tagok számában és az üz­letrészek változásában előforduló adatokat tartalmazza, ugy az a kö­rülmény, hogy a kereskedelmi tör­vény 243. §-ában előirt adatok a hirdetményben fel nem vétettek, a közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítésének indokául nem szolgálhat. C. 1905. november 15. 962/904. sz. a. Gl. XII. 1803. A kifejezetten megjelölt, illetve meg­támadott közgyűlési határozaton felül más határozat meg nem sem­misíthető, ha erről a perben a fe­lek vitatkoztak is. C. 1905. szept. 28. 990/905. Gl. XII. 1804. A közgyűlés határozatai azon az ala­pon, hogy azon oly egyének is vet­tek részt, akik nem voltak tulajdo­nosai a részvényeknek és akiknek a részvények pusztán a közgyűlésen való részvétel és szavazás végett adattak át (Strohmann), meg nem támadható. Az ily eljárás csak ak­kor válik jogtalanná, ha ezen az uton valamely jog kijátszása kö­vetkezik be. B. 1905. ápr. 4. 79/905. Gl. XII. 1805. Magában véve az, hogy az u. n. Stroh­mannok (álrészvényesek) szavaztak a közgyűlésen, még nem ok a ha­tározat megsemmisitésére. C. 1905. február 10. 1260/904. sz. a. Gl. XII. 1806. A részvényes megtámadási jogának gyakorlása azon előfeltételhez van kötve, hogy a részvényes a megtá­madott közgyűlési határozat hoza­talánál vagy jelen nem volt, vagy ha jelen volt, annak hozatalához hozzá nem járult. Az a részvényes sem támadhatja meg ellenkező esetben a közgyűlési határozatot, aki ha nem is személyesen, de meg­hatalmazott által vett részt az illető határozat meghozatalában. C. 1905. május 10. 913/904. Gl. XII. 1807. Ha az alapszabályok szerint közgyű­lés egybehivását a közgyűlés előtt 8 nappal kell közzétenni, ugy szük­séges, hogy a nyolcz nap a hirde­tés közzétételének napjától a köz­gyűlés napjáig, tehát már a köz­gyűlés napja előtt letelt legyen. Bpesti T. 1906. jan. 18. 5. sz. Gl. XIII. 1205. Oly esetben, mikor megállapítható, hogy egy vagy több részvényes összes részvényeit avagy azok egy­részét pusztán abból a ezélból ru­házza át harmadik személyekre, hogy ezen eljárása által az alap­szabályok vonatkozó rendelkezését megkerülve, az ő részvényei alap­ján az alapszabályokban megenge­dett szavazatnál több szavazati jo­got gyakorolhasson és megállapít­ható az is, hogy a közgyűlésen ho­zott határozat az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének kiját­szásával gyakorolt eme szavazato­kon alapszik: az ily közgyűlési ha­tározat a kereskedelmi törvény 174. §-a értelmében sikeresen meg­támadható, mert valamint az átru­házó részvényesnek az a szavazata, amit ez az alapszabályok vonat­kozó rendelkezésének megkerülésé­vel gyakorolt, az alapszabályok vo­natkozó rendelkezésének megsérté­sével keletkezett s ennélfogva az érvényesnek nem tekinthető, éppen ugy nem tekinthető érvényesnek az a szavazat sem, amit az a har­madik személy gyakorolt, akire a részvény vagy részvények átruhá­zása az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének megkerülése czél­jából történt. C. 1906. február 27. 233/905. sz. Gl. XIII. 1206. Ha a megválasztott felügyelő-bizott­sági tag megválasztását el nem fo­gadta, ugy megválasztása ellen nem lehet a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján keresettel élni. — A törvény vagy alapszabály rendelke­zésének hiányában az egyes rész­vénytársaságok a megürült fel­ügyelő-bizottsági rendes tagságot akár póttag behivásával, akár vá­lasztás utján jogosultak betölteni, amiért is nem támadható meg ke­resettel, ha a részvénytársaság köz­gyűlése a rendes- felügyelő-bizott­sági tagok helyét időközben a pót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom