Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

112 Kereskedelmi jog 174. §. tagok mellőzésével uj felügyelőbizottsági tagok választása utján tölti be. C. 1906. máj. 3. 747/905. Gl. XTTT. 1207. A részvénytársaság közgyűlése az igazgatóság üzleti jelentésének tudomásulvételére, a zárszámadások lielyesnek elismerésére és az igazgatóság felmentvényére, nemkülönben a felügyelő-bizottság jelentésének tudomásulvételére vonatkozólag bozott határozatánál az igazgatóság és felügyelő-bizottság ténykedését vizsgálván felül, ezen határozatok hozatalánál az ezek tekintetében közvetlen érdekelt igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok mint ilyenek, ha részvényesek is, szavazatukkal hozzá sem járulhatnak, mivel ez által lényegileg a saját eljárásuk felett mondanának birálatot, ami pedig, habár e tekintetben a kereskedelmi törvényben tiltó rendelkezés nem is foglaltatik, a törvény 1. §-a értelmében alkalmazandó azon általános jogszabályból kifolyólag, hogy senki a saját ügyében biró nem lehet. Ezen érdekeltség azonban abban az esetben nem forog fenn, ha az igazgatóság vagy a felügyelő-bizottság tagja a közgyűlésen mint egy más részvényes megbizottja vesz részt és szervezetét ilyen minőségben gyakorolja, mert ezen megbizás alapján adott szavazásnál nem a saját, hanem megbizója érdekében jár el — és igy az ebben a minőségben teljesitett szavazás a most jelzett tiltó rendelkezés alá nem esvén, mint ilyen érvényes. C. 1906. okt. 10. 999/905. sz. Gl. XHL 1208. A KT. 174. §-a alapján a részvénytársaság közgyűlésén hozott határozat ellen a kereseti jog csak részvényeseket illet meg. Állandó birói joggyakorlat szerint pedig erre a vonatkozó kereshetőségi jog bizonyitásaul kizárólag csak a felperesként fellépő által már a per indítására bemutatott és a perek egész foljama alatt a periratoknál, illetve birói letétben őrzött, az alperesként perbe idézett részvénytársaság által kibocsájtott részvény szolgálhat. Curia 1902 deczember 30. 344. sz. Gl. IV. 638. Azon részvényes, aki maga szavazott a közgyűlési határozatra, nem kérheti annak megsemmisítését. B. T. 4275/77. sz. (Gl. IV. 640. Mely részvényesek nem támadhatják meg a közg5Ülési határozatot, lil. IV. 641. és 642. Arra nézve, hogy a közgyűlési határozat megsemmisítésének következményei csak azon résevényesekre szorítkoznak, akik azt keresettel megtámadták,, szemben a KT. 174. §. rendelkezésével kétség fenn nem forog, miért is a bíróságnak e tekintetben a megsemmisítést kimondó Ítéletiben tüzetesebben rendeznie nem kell. Smsz. 8294/1879. Gl. IV. 656. A K. T. 174. szakasza alapján a részvénytársaság közgyűlési határozatának érvénytelenítése iránti eljárás csak a kereskedelmi eljárás és illetve a perrendtartás szabályainak megfelelő keresetlevéllel vehető folyamatba s annak érdeme nem végzésileg, hanem ítélet által döntendő el, mely ellen a perrendtartás szabályai szerinti további felebbvitelnek van helye. Smsz. 2210/87. sz. Gl. IV. 643. Az oly részvények tulajdonosai, mely részvények, szövegükből kitetszöleg, a részvénytársaság felosztása vagy törzsvagyonának eladása esetében mindenek előtt kifizetendök, nem perelhetik a részvénytársaságot az iránt, hogy a törzsvagyonának egy részét eladván és a vételárt a részvényesek között felosztván, marasztaltassék a részvényesek által visszafizetendő vételárnak a biztosított részvények beváltására leendő fordítására, ha a vételárnak a részvényesek között történt felosztása az előterjesztve volt mérleg alapián közgyülésileg határoztarott el. Lfi. 503/81. Gl. IV. 654. A megsemmisítő ítélet joghatálya. Gl. IV. 655.