Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)
110 Kereskedelmi jog 174. §. pontiából megtámadhassa. B. 1905. április 4. T9."G1. XII. 1795. Az alapszabályoknak abból a rendelkezéséből, hogy a közgyűlésre vonatkozó meghívás legalább 15 nappal annak megtartása előtt közzéteendő, nyilvánvaló, hogy a kérdéses 15 napi határidő kiszámításánál maga a közgyűlés napja figyelembe nem jöhet, hanem az előirt közzététel alapszabályszerünek csak ugy tekinthető, ha a közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzőleg tétetett közzé a meghivás. Bpesti T. 1905. márezius 7. 3394/904. sz. a. Gl. XII. 1796. Egy részvénytársaság közgyűlése alaptőke leszállítás czéljából saját részvényeinek megvásárlását tárgyalta. Ezen a közgyűlésen szavazott a részvények eladója is az adásvétel tárgyát képező részvényekkel. Minthogy senki önmagával érvényes jogügyletet nem köthet, és minthogy ezen részvények nélkül az alapszabályszerű szavazat képviselve a közgyűlésen nem volt: ezek szerint a megtámadott közgyűlési határozat a társulati alapszabályokkal ellenkezvén, a határozat megsemmisítendő volt. C. 1905. november 16. 979/904. Gl. XII. 1797. A szövetkezeti közgyűlés összehívása tárgyában kibocsátott meghívóknak egyik lapban csekély késedelemmel történt közzététele nem szolgálhat a közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítésének okául oly esetben, amidőn az alapszabályok értelmében a me^hivó több lapban teendő közzé, s a többi lapokban ez kellő időben történt s amidőn, bár ez az alapszabályokban előírva sincs, a szövetkezeti tagok külön is meghivattak s ők ezen a közgyűlésen határozatképes számban jelentek meg. Bpesti T. 1905. október 10. 43.832/905. sz. a. GL XII. 1798. A közgyűlésen hozott egyhangú határozat meg nem semmisíthető azon az alapon, hogy nem szavazóképes részvényesek is szavaztak, mert nincs jogosulatlan szavazás által majorizálás. C. 1905. nov. 7. 890/904. sz. a. GL XII. 1799. Nem elégséges a közgyűlési határozat megtámadására az, hogy az igazgatóság ügyvitele alapszabályellenes vagy törvényellenes volt és a közgyűlés határozata ilyen ügyvitelre vanatkozik, hanem a megtámadásra esak akkor van ok, ha a szabálytalanság a közgyűlési határozat meghozatala által követtetett el, azaz. ha az orvoslandó jogsérelmet a közgyűlési határozat okozta. Az a körülmény, hogy az igazgatóság vagy felügyelő-bizottság ügyvitelének szabálytalanságát nem ismerve, a felmentvényt évről-évre megadta, nem jelent törvényellenesse_get és ebből csak az következik, hogy ilyenkor az igazgatóság és felügyelő-bizottság felelősségre vonás esetén a felmentvényre nem hivatkozhatik. C. 1905. febr. 10. 1260/904. Gl. XII. 1800. A közgyűlési határozat megsemmisítése iránti perben az alaki sérelmek hivatalból is figyelembe veendők. — Valamely állás szervezése lévén felvéve tárgysorozatba, annak javadalmazása iránt hozott határozat meg nem semmisíthető azon az alapon, hogy ez külön nem volt felvéve a tárgysorozatba. C. 1905. márezius 8. 1477/904. sz. a. Gi. XII. 1801. Amennyiben a társasági alapszabályok akként intézkednek, hogy a jövedelem egy bizonyos összeg magasságáig a tartalékalaphoz csatolandó, a jövedelem többi része pedig felosztandó, a közgyűlésnek — valamely tag ellenzése esetén — többségi határozattal nem áll jogában ettől eltérőleg intézkedni a jövedelem felett és különösen nagyobb összeg nem fordítható a tartalékalap javára. C. 1905. nov. 15. 962/904. Gl. XII. 1802. Ha a közgyűlési meghívóban, illetve a hirlappéldányban utalás van arra, hogy a mérleg és az igazgatósági jelentés 8 nappal a közgyűlés megtartása előtt naponként a szövetke-