Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 174. §. 109 Állandó birói gyakorlat szerint a kereskedelmi törvény 174. §-ában az egyes részvényesek javára biztositott jog, mely szerint a közgyűlésnek törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző határozatát keresettel megtámadhatják, a szövetkezeti tagokra is ki van terjesztve. A közgyűlésnek a nyereség felosztásáról rendelkező határozata azon részében, melylyel az előző évről áthozott, tehát az utolsó év nyereségének nem tekinthető összeg a jutalékok kiszámításánál számitásba vétetett, törvénybe és alapszabályba ütközik. Jogt. hit. II. 52. Az alapszabályok ama rendelkezéseinek, hogy a közgyűlés határozatképességéhez bizonyos számú részvényes jelenléte szükséges és bizonyos számú részvény igazolt tulajdona biztosit részvételi és szavazati jogot: nem czélja az, hogy általuk a közgyűlési részvétel jogának akár megbizott, akár tulajdonosként fellépő helyettes (strohmann) utján való gyakorolhatása kizárassék, hanem a közgyűlésen való részvétel szempontjából azt kell igazolt részvényesnek tartani, aki a részvény letétele által részvényesként jelentkezik. Ha azonban strohmannoknak szerepeltetése valamely jog kijátszását czélzó és visszaélést magában foglaló határozatok keresztülvitele érdekében történt és az ily irányú határozathozatal eredményét tényleg befolyásolja, ugy a strohmonnoknak a közgyűlésen részvétele miatt emelt panasz alapos. Ámde az a körülmény, hogy a közgyűlésen valamely részvényes tulajdonosként fellépő helyettes utján vesz résztr nem jelenti még azt, hogy ezzel az alapszabály rendelkezésének kijátszása czéloztatott. — Megsemmisítendő az oly közgyűlési határozat, mely a helyett, hogy a kifogásolt tételeknek a mérlegben kitüntetett minőségét csak tüzetes vizsgálat és a helyes számadási eredmények megállapítása utján helyesbítette és változtatta volna meg, minden számadás és vizsgálat megejtése nélkül a kérdéses tételek minőségét megváltoztatta, az igazgatóság által indokoltnak vélt leirások mellőzésével azok összegeinek megfelelő, tényleg nem létező vagyonértéket a mérlegbe beállított, az állítólag nem létezett nyereség összegét pedig szintén vagyonként tüntette ki. Jogt. hit. II. 53. Ha egy vagy több részvényes összes részvényeit vagy azok egy részét oly czélból ruházza át harmadik személyekre, hogy ezen eljárása által az alapszabályok rendelkezéseit megkerülve, az ő részvényei alapján az alapszabályokban megengedett szavazatnál több szavazati jogot gyakorolhasson, s ha a közgyűlésen hozott határozat az alapszabályok kijátszásával gyakorolt eme szavazatokon alapszik: az ily közgyűlési határozat a kereskedelmi törvény 174. §-a értelmében sikerrel megtámadható. — Az alapszabályok azon intézkedésének, hogy „férjes nő részvényes férje után bir szavazati joggal", nem az az értelme, hogy a férjes nő nem bir szavazati joggal vagy hogy mást a szavazásra fel nem jogosíthat, hanem az, hogy e szavazati jog kifejezett megvonása esetét kivéve, a férj ennek a jogának gyakorolhatása végett nejétől külön meghatalmazást felmutatni nem köteles. Jogt. hit II. 136. A közgyűlési határozat megsemmisítésére irányuló kereseti jog a részvényest vagy szövetkezeti tagot csak a társaság ellen illeti meg, nem pedig az igazgatósági tagok ellen. Jogt. hit. EL 171. Az, hogy a részvénytársasági alapszabályok a közgyűlésen gyakorolható szavazati jogot több részvény birtokához kötik, nem érinti a minden részvényesnek a kereskedelmi törvény 174. §-ában megadptt és alapszabályilag nem is korlátolható azt a jogot, hogy a közgyűlési határozatot törvényesség vagy alapszabályszerüség szem-