Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)
Kereskedelmi jog 157—159. §§. 95 határozhatja el, hogy a nyereség ne osztassék fel, hanem a jövő év számlájára írassék, ha az alapszabályok a nyereség 75%-os osztalékát meghatározzák. C. 1897. febr. 4. 6/96. sz. a. Azonos 642/94. sz. a. Gr. IX. 716. Gl. IV. 600. Meghatározott (25 év) időtartamú részvénytársaság meg nem hosszabbitható. Ellenben a határozatlan időtartamúnál (egyelőre 25 évre) a közgyűlés tovább fentartás czéljából az időtartamot megállapíthatja. C. 1897. február 4. 6/96. Gr. IX. 715. Gl. IV. 675. Az a körülmény, hogy a czégbiróság a korábbi alapszabályok bejegyzése alkalmával nem vett észre azokbanelőforduló szabálytalanságot, a dolog természeténél fogva nem zárja ki, hogy akkor, amikor az alapszabályok módosításának bejegyzése kéretik, a bíróság a korábban nem észlelt szabálytalanságra szintén tekintettel legyen. Bpesti T. 1906. jan. 9. 2700/905. sz. Gl. XIII. 1197. Az alapszabályokba nem vehető fel oly intézkedés, mely a névre szóló részvények szabad forgalmát jogtalanul korlátozza és amely a részvényeseket a részvény tulajdonjogán alapuló s törvény által biztosított osztalék élvezeti jogától megfosztja, s amely a részvényszelvényeken alapuló követelések elévülési idejét az 1881. évi XXXIII. t.-cz. 40. §-ában meghatározott időnél rövidebbre szabja. Nagyváradi T. 2685/905. sz. Gl. XIII. 1198. A közgyűlés megtartásának helyéül lehet ugyan vagylagosan több helyet is az alapszabályokban megjelölni, de ez a hely nem lehet külföldön. C. 1906. okt. 3. 998/905.; 999/905. a. váltótanács 22. számú elvi határozata. Gl. XIII. 1199. Az alapszabályokban nevezendő meg a társasági hirdetmények közzétételére szánt hirlap. Ennek meghatározása az igazgatóságra nem bizható B. T. 1896/84. Gl. IV. 580. Pótlások eszközlése. Gl. IV. 581. Gl. IV. 582. 158. §. A K. T. 159. §-ának 3. pontja, helyes értelme szerint,, nem azt rendeli, hogy az alaptőke 30%-nak, hanem azt, hogy az egyes részvény, tehát minden egyes részvény 30%nak befizetése igazoltassák. Bpesti T. 1895. január 24. 122. sz. a. Gr. IX. 717. Gl. IV. 583. A részvénytőke befizetésére nézve jogában áll a czéjjbiróságnak az előtte kellőleg nem ismert pénzintézet tanúsítását el nem fogadni. B. 1904. okt. 18. 2895/904. a. Gr. IX. 718. 159. §. Nem tagadható meg a részvénytársulati alapszabályok bejegyzése azon az alapon, hogy azok értelmében a czégjegyzés érvényessége némely esetben attól van feltételezve, hogy a czéget jegyző tisztviselők egyike igazgatóhelyettesi czimmel. legyen felruházva, mert az igazgatóhelyettesi czimnek a czégjegyzékbe való bevezetését semmiféle törvényes rendelkezés nem zárja ki. Bpesti T. 1905. szept. 28. 2593/905. sz. a. Gl. XII. 1780. Annak megítélése, hogy a részvénytársasági alaptőke befizetésének a kereskedelmi törvény 159. §-ának 3. pontja szerint megkívánt igazolása kimutatva van-e, a czégbiróság belátására bizottnak lévén tekintendő, a czégbiróság az által, hogy valamely előtte kellőképp nem ismert pénzintézetnek idevonatkozó tanusitását el nem fogadja, épp oly kevéssé sért törvényt, mint ahogyan nem tekinthető ilyennek az az eljárása, ha az előtte nem ismert félnek szóbeli uton előterjesztett kérelme felvételénél a kérelmező személyazonosságának igazolása végett általa ismeretes egyén tanusitását igényli. Bpesti T. 1904. október 18. 2895/904. sz. a. Gl. XII. 1781. A czégjegyzékbe csak oly körülmény