Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

96 Kereskedelmi jog 159—160. §§. bejegyzésének van helye, mely a valódi tényállást tünteti fel; ehhez képest az alapszabályok azon mó­dosítása, hogy a részvénytársasági alaptöke az ujabban kibocsátott részvények értékével emelkedett, csak akkor jegyezhető be, ha iga­zoltatik, hogy ezen részvénytöke be­fizettetett. Bpesti T. 1905. április 26. 955/905. sz. a. Gl. XII. 1782. A kereskedelmi törvény 159. §-ának 3. pontja értelmében a bejegyzés végett a részvényösszeg legalább 30%-ának befizetését kell igazolni. Ha az aláíráskor nem fizettetett be az egész 30% és az alakulásig nem is egészíttetett ki az aláíráskor be­fizetett összeg 30%-ra, akkor a rész­vénytársaság megalakulása lehetet­len lévén, az aláíróknak a részvény­társaság megalakulhatása végett elvállalt kötelezettségét megszűnt­nek kell tekinteni. C. 1905. febr. 1. 392/905. Gl. XII. 1783. A törvény ama követelményének, hogy az alaptöke 30%-a befizettes­sék, elég tétetett az által, hogy alakuló közgyűlés jkönyve s a köz­jegyző tanúsítása szerint az egyik alapító a szükséges összeget mint a részvényösszegre eső 30%-ot a kir. közjegyző előtt leolvasta, aki azt az egyik megválasztott igazgatónak átadta. Bpesti T. 1906. április 9. 967. Gl. XIII. 1200. A részvénytársaság, mielőtt czégének és alapszabályainak bejegyzése el­rendeltetnék, utasítható pl. arra, hogy a részvényekre eszközlendő befizetések módozatait s a befizetés elmulasztásának következményeit, továbbá a társaság hirdetményei­nek mikénti közzétételét az alap­szabálvokban pótlólag tüntesse ki. K. és V. tsz. 220/82. Gl. IV. 584. 160. §. Abból, hogy a kereskedelmi törvény 160. §-a szerint a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés és ennek közzététele előtt a részvénytársa­ság jogilag létezőnek nem tekinte­tik, nem következik az, hogy előbb a részvénytársaság javára és ter­hére ügyletek egyáltalában nem köthetők. C. 1900. márczius 27. I. G. 53/900. Gr. IX. 719. Gl. IV. 585. A részvénytársaság bejegyzése és ki­hirdetése előtt az ő nevében kötött ügyletek is kötelezik a társaságot, ha a társaság concludens tényei­ből, jelesül a vett részvényürlapok használatából az megállapítható, ho.gy az ügylethez utóbb maga a társaság hozzájárult. C. 1898. decz. 22. 1203/98. sz. a. Gr. IX. 720. Gl. IV. 586. A K. T. 160. §-ának rendelkezéséből folyik, hogy a részvénytársaság ne­vében annak czégbejegyzése és ki­hirdetése előtt vállalt kötelezett­ségek a társaságot nem terhelik ugyan, azonban utólagos hozzájá­rulás esetében, és pedig concludens tényekből következtetve is, a tár­saságot terhelik. C. 1902. nov. 20. 196/902. Gl. IV. 585. Gr. IX. 721. A K. T. 160. §-a második bekezdésé­nek helyes értelme szerint csak ak­kor állhat be, ha a czélba vett rész­vénytársaság nem létesül, vagy ha a tényleg utóbb megalakult rész­vénytársaság a nevében és részére kötött ügyletet jóvá nem hagyja. Bpesti T. 1899. április 27. II. G. 33. sz. a. Gr. IX. 722. Gl. IV. 588. Az uszodatársaság nevében tett megrendelések folytán szállitott áruk vételárát, ha a részvénytár­saság nincs bejegyezve, a megren­delő igazgató tartozik megfizetni. C. 1897. decz. 1. 848/97. Gr. IX. 723. Gl. IV. 699. Ha a tervezett részvénytársaság létre nem jött, a társaság nevében meg­kötött szerződésből jogokat és kö­telezettségeket a megbízottként el­járt egyének szereznek. C. 1905. november 21. 282/905. sz. a. Gl. XII. 1784. A részvénytársaság saját részvényei­nek zálogbavételére vonatkozó ti­lalomba ütköző ügylet megkötése csak az igazgatóság felelősségét, de nem a kötött ügylet hatálytalansá­gát vonja maga után. C. 1905. okt. 20. 1544/904. sz. a. Gl. XII. 1785.

Next

/
Oldalképek
Tartalom