Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)
1)4 Kereskedelmi jog 155—157. §§. megalakult. C. 1896. márezius 4. 85/95. sz. Gr. IX. 712. Gl. IV. 573. Nemcsak az alakuló közgyűlésre való meghivásnak, hanem az alakuló közgyűlés megtartásának is helyt kell foglalnia két hó alatt. Lfi. 657/79. Gl. IV. 572. 155. A K. T. 155. §-ának azt a rendelkezését, hogy az alakuló közgyűlés csak hét részvény-aláiró jelenléte esetében határozatképes, nem lehet ugy érteni, hogy a határozatképesség hőt oly aláiró jelenlétéhez van kötve, kik a társoság megalakulásához szükséges összes határozatok hozatalában részt vélhetnek, tehát hét aláiró jelenléte akkor is elegendő aa alakuló közgyűlésen, ha közülök egyik vagy másik személy valamely kérdésben bizonyos okból, pl. érdekeltség miatt nem szavazhat. Bpesti T. 1906. márezius 14. 441. sz. Gl. XIII. 1196. 156. §. Részvénytársaság alakulásánál nem lehet kikötni, hogy az egész alaptöke ne készpénzből, hanem azt helyettesítő tárgyakból (u. n. apports) álljon. Bpesti T. 2661/76. sz. a. Gr. IX. 713. Gl. IV. 575. A K. T. 150. és 156. §-ai értelmében az alapitási tervezetbe és az alapszabályokba fel nem vett különös előnyök a társaságra nézve kötelező erővel nem birnak. C. 1902. június 3. 235/902. Gr. IX. 714. Gl. IV. 577. A kereskedelmi törvény 156. §-a szerint, ha az alapitók vagy részvényesek valamelyike oly betéttel kiván az alaptőkéhez járulni, mely nem készpénzben áll, a betétel értékét az alakuló közgyűlés állapitja meg, egyszersmind meghatározván az átvett tárgyakért adandó részvények számát, vagy azon árt, melyben a kérdéses tárgyak átvétetnek, mert a törvény az értékmegállapitás helyességének vizsgálatára a biróságot sem nem kötelezi, sem fel nem jogositja, minek folyományaképp azt sem kiván ja meg, hogy az érték meghatározásánál irányadó adatok, jelesül az átadott és átvett vagyon alkatrészeinek részletezése a biróság elé terjesztessék, mert a törvény abban az irányban sem tartalmaz parancsoló intézkedést, hogy az adott betét értéke egészben részvényekkel fedeztessék s igy nem zárja ki azt, hogy amennyiben az alakuló közgyűlésen megállapitott érték az alaptőkének a betevő által jegyzett részét felülhaladja, ez a többlet készpénzfizetéssel vagy fizetési kötelezettség elvállalása utján egyenlittessék ki. B. 1905. nov. 22. 2240. Gl. XII. 1778. A társasági alapszabályokban okvetlenül meg kell állapitani azt is, hogy a közgyűlés az év mely szakában hivandó össze. B. 1905. márcz. 22. 650/905. V. sz. Gl. XII. 1779. A K. T. 150. §-a a törvényben jelentkező elhelyezésénél és egész tartalmánál fogva csak magára a részvénytársaságokra vonatkozik; e törvényszakasz ama rendelkezése tehát, hogy az alapitási tervezetnek magában kell foglalnia az alapitóknak vagy "másoknak biztosítani kivánt előnyöket is„ az ilyen előnyt igénylőknek csak a részvénytársasággal szemben való viszonyát szabályozza. C. 1900. deez. 5. I. G. 309. sz. Gl. IV. 579. 157. §. A részvénytársaság alapszabályainak az1 a rendelkezése, hogy a nyereségnek 75%-a osztalékként felosztandó, a kereskedelmi törvény 157. §-a 14. pont szerint imperativ, melytől eltérni a közgyűlésnek nincs joga, mert a K. T. 179. §-a értelmében a közgyűlés csak abban határoz, hogy a nyereség felosztassák, de a módozatok megállapítása az alapszabályok szerint eszközlendő. A közgyűlés tehát nem