Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 260—261. §§. 71 hatóság előtt büntethető cselekmény elkövetésével vádolta és hogy a vádja valótlannak bizonyult, de nem állapította meg azokat a tényeket, melyekből levonta a jogi következtetést arra nézve, hogy a vádlott a sértettet hatóság előtt bűnvádi felelősséggel járó gondatlansággal vádolta. Jogt. btö II. 158. Levélben vagy beadványban elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás ott tekintendő elkövetettnek, ahol az irat tartalma nyilvánosságra vagy a sértett tudomására jutott. Beadványban elkövetett hatóság előtti rágalmazás a hatóság székhelyén követtetik el. Jogt. btö II. 162. A hatóság előtti rágalmazás tényező elemei: Hatóság. Gl. VIII. 1070—1075. Büntetendő cselekmény. Gl. VIII. 1076—1080. Vádolás. Gl. VIII. 1081—1084. A vád valótlanságának bebizonyítása. Gl. VUI. 1085—1083. Szándék a hatóság előtti rágalmazásnál. C. 391/91. Gl. VILI. 1090. C. 407/92. Gl. VTJJ. 1091. Részesség és halmazat. Gl. VIII. 1094—1096. A hatóság előtti rágalmazás viszonya a közönséges rágalmazáshoz. C 10.191/98. Gl. VIII. 1097. 261. §. A becsületsértés passzív alanya. Gl. VTJI. 1100—1104. Szóbeli becsületsértés. C. 10.127/82. Gl. VIII. 1104. Nem meggyalázó kifejezések. Gl. Vm. 1105—1107. A „munkásnyuzó" kifejezés egy munkásokat foglalkoztató iparosra meggyalázó. (Jogt. btő. II. 76.) Becsületsértés vétségében mondatott bűnösnek, ki a járásbíróság Ítélete ellen beadott felebbezésében az eljárt járásbiróról azt állította, hogy „a sérelmes ítélet többi elmélkedései . annyira magukon hordják az igazságtalan Ítélkezés jellegét, hogy azok csakis az eljáró biró és perbeli képviselő közötti érdekeltségi viszonyra vezethető vissza." Jogt. btő II. 169. Levélben, írásban elkövetett becsületsértés. Gl. Vm. 1108—1115. A „quaerulans" kifejezés, melylyel a vádlott a főmagánvádlót illette, becsmérlő, vagyis meggyalázó kifejezés; ugyanis közönséges értelemben quaerulansoknak azok neveztetnek, kik kórságos elmeállapotukból kifolyólag a hatóságok által üldözötteknek vélik magukat. Ez megfelel a szó orvostani jelentésének is, mert az elmekórtan a quaerulantiát az őrültnek (téboly) esetei közé sorozza és egyik hatását az egyén erkölcsi hiányosságában állapítja meg. Jogt. btő II. 259. Sajtó utján elkövetett becsületsértés. Gl. VUI. 1116—1120. Jelképes bcsületsértés. C. 124/93. Gl. VIII. 1121. írót plágiummal vádolni tárgyilag meggyalázás, mert az azt a gyanúsítást foglalja magában, hogy az illető másnak szellemi munkáját sajátítja el és idegen érdemekkel kérkedik, ez pedig közfelfogás szerint az irói becsület kisebbítése; abban tehát a Btk. 261. §-ának tárgyi tényálladéka helyesen ismertetett fel. — Az újságírónak kötelessége közleményeinek valódiságáról meggyőződnie; a téves informáczió nem enyhítő körülmény. — Becsületsértés feltételes módban fogalmazott állítással. Jogt. btő II. 210. Tettleges becsületsértés. Curia 6117/82. Gl. VIII. 1122. Curia 552/87. Gl. VIII. 1123. Szándék a becsületsértésnél. Curia Gl. VIII. 1125—1128. Testi sértéssel és zsarolással kapcsolatos becsületsértés. Curia 2481/83. Gl. VIII. 1129. Curia 11.706/95. Gl. VIII. 1130. Becsületsértés és hatóság elleni kihágás viszonya. C. 2554/88. Gl. VIII. 1131. A kereskedői becsület nem pusztán