Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

72 BTK. 261. §. az erkölcsi benső értékben, hanem abban is megnyilvánul, hogy a kereskedő hivatásából és foglalkozásából kifolyó kötelezettségeinek eleget tud és akar is tenni, mert üzlete fennállásának alapja az ebben vetett bizalom. Ha tehát a kereskedőnek hitel- és fizetőképessége kétségbe vonatik, ez egyértelmű a kereskedői jó hirnév megtámadásával. Minthogy pedig a vádlott a főmagánvádlóról nyomtatvány utján azt irta és tette közzé, hogy a főmagánvádló „a fizetésképtelenséget aligha fogja elkerülhetni", nem tévedett a kir. tábla, amikor a vádlott tettében bűncselekmény tényálladékát ismerte fel. — II. Rágalmazás vétsége csak akkor állapitható meg, ha a sértettről tény, vagyis valamely megtörtént cselekmény állittatik; ennek az állitott ténynek olyannak kell lenni, amely valódisága esetén bűnvádi eljárásnak vagy közmegvetésnek tenné ki a sértettet; hivatalból megsemmisités a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján s rágalmazás helyett becsületsértés megállapítása, mert ez esetben csak véleményt fejezett ki a vádlott. Jogt. btő. II. 243. Jogos védelem becsületsértés esetén is megállapitható. C. 12.631/82. Gr. VI. 756. Ki a csúfolódó gyermeket akkor veri meg, mikor nem csúfolódik, büntetendő cselekményt követ el. C. 11.632/95. Gr. VI. 757. Segéd a becsületsértésben, ki másnak kivánatára becsületsértő levelet fogalmaz. 0. 9737/83. Gr. VI. 758. Fajtalanságot és meggyalázást tartalmazó rajzok és iratok készitése csak e szakasz alapján büntettetett. C. 8471/98. Gr. VI. 759. A férj által neje ellen elkövetett becsületsértés nem büntettetett. C. 11.530/82. Gr. VI. 760. Gyermek ellen is elkövethető a becsületsértés. C. 4831/81. Gr. VI. 761. Gl. VIII. 1099. Az 1876:XIII. t.-cz. 45. §-a szerint a cseléd ellen becsületsértést gazdája oly kifejezések által, melyek más személyek közt sértőknek tekintetnek, el nem követ. Curia 6927/82. Gr. VI. 762. Jogi személy (szövetkezet) ellen elkövetett becsületsértés. C. 5945/99. Gr. VI. 763. Egyoldalú bántalmazás, mint meggyalázó cselekmény a BTK. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát állapitja meg. C. 10.191/93. Gr. VI. 764. Gl. VIII. 1124. A becsületsértés passiv alanya. C. 9117/905. Gl. XIII. 135. Meggyalázó kifejezések: a) „fizetés alól minden lehető módon kibújik"; b) „őt főmagánvádló becsapta". C. 8881/905. Gl. XIII. 136. C. 8339/905. Gl. XIII. 137. Kereskedői érdekből szükséges figyelmeztetés, habár sértő volna is, becsületsértésnek nem tekinthető. C. 723/905. Gl. XIII. 138. Női becsület megsértése. C. 7691/905. Gl. XIII. 139. C. 8115/905. Gl. XIII. 140. Ügyvédi tisztesség megsértése. C. 8682/905. Gl. XIII. 141. Kétértelmű kifejezés (házibarát, baksis) magában véve nem meggyalázó. C. 8136/905. Gl. XIII. 142. Szándék a becsületsértésnél. Curia 9537/905. Gl. XIII. 143. Sajtó utján viszonzott becsületsértés. C. 8292/905. Gl. XIII. 144. Kereskedői tisztesség megsértése az az állitás, hogy az illető „borgyáros és pancsol". C. 2074/906. Gl. XIV. 91. Női becsület megsértése. Curia 1342/906. Gl. XIV. 92. Becsületsértés a sértett megnevezése nélkül. C. 4292/907. Gl. XIV. 93. Feltételesen használt becsületsértő szavak büntetőjogi beszámitása. C. 4552/907. Gl. XIV. 94. Ruha letépése és elvitele — becsű-